KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkos; A csalás

Csillag Márton

Murder; Skin Game – brit, 1930; 1931. Rendezte: Alfred Hitchcock. Szereplők: Herbert Marshall, Nora Baring; illetve Edmund Gwenn, Jill Esmond. Forgalmazza: Caesar Film International. 90 és 85 perc.

 

Hitchcock két korai hangosfilmje nem tartozik hazai remekművei közé, és azon munkák sorát sem gazdagítják, melyekben felismerhető a kézjegy. Mégis tanulságos darabokhoz van szerencsénk, mert bennük a rendező megalkotta a humornak és a drámának azt a sajátos elegyét, mely a későbbiekben is olyan életszerűvé tette filmjeit. Itt nincsenek bámulatos bűntények és suspense, vannak azonban korlátozott mozgásterű hús-vér figurák.

Az 1930-ban készült A gyilkos morális-művészi drámába hajló krimi, élénk ecsetvonásokkal megfestett társadalomrajz, a középpontban egy londoni színészkirállyal, aki önszántából folytat nyomozást a gyilkosság miatt halálra ítélt szubrettke ügyében. Sir John meg van győződve arról, hogy a kolleginája megölésével vádolt lány ártatlan, ezért egy álszíndarabot ír, hogy olvasópróbára hívja, és ezzel csőbe húzza a kenyerét trapézművészként, női dresszekben kereső gyanúsítottat. A film színházi kulisszák mögötti expozíciója izgalmas nyomozást ígér, a középrészt azonban Sir John erkölcsi tipródása tölti ki (a valóság eljátszása után végre alakítani akarja azt), a finálé pedig dosztojevjszkiji fordulatot hoz. Ha tetszik, sokrétű vagy éppenséggel zsánerek közt ingadozó darabbal van dolgunk, melynek erejét csökkenti, hogy a transzvesztita gyanúsítottat egyértelműen romlott, bűnre kész emberként mutatja be.

A gyilkoshoz képest az 1931-es A csalás nagyon kerek, színpadra termett alkotás, egy vidéki arisztokrata család és egy betolakodó iparos bőrre menő torzsalkodásának rövid, de annál intenzívebb története. A cselekmény kiemelt jelenetei tágas szobákban játszódnak vagy éppen egy kastély parkjának árnyékos szegletében, és az indulatok is először terjedelmes szónoklatok formájában szabadulnak el, és csak utána jönnek a tettek. Hitchcock kiváló színészekkel játszatja el a kerek, tanulságos történetet, melynek felmondása során kevésszer él újító filmes eszközökkel. Az egyik ilyen ritka jelenet a viszálykodás középpontjában álló földbirtok árverése, ahol a rendező a Zsarolásból ismert hangjátékkal erősíti fel a suspence-technikával felfűzött képsorokat, és emeli el filmjét a színházi közvetítések színvonaláról.

Extrák: előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9214