KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/március
• Almási Miklós: Európa megszállása Filmpiac
1895–1995
• Ardai Zoltán: Bábszínház tüzes szekéren Méliès-utazások
• Dániel Ferenc: Megszállott az utolsó centig Griffith
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Frankenstein és Orpheusz Frankenstein-tanulmányok (2.)

• Karátson Gábor: Ozu esküvői A Ji King és a film
• Turcsányi Sándor: ©umava, a Paradicsom Új cseh filmek
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Keleti szél Torinói jegyzetek
KÖNYV
• Komár Erzsébet: Casanova más szemmel
• Zsugán István: A kérdező Zsugán István kötetéről
• Jancsó Miklós: Levél a frontról Zsugán Istvánnak könyve megjelenésének ürügyén

• Bakács Tibor Settenkedő: Családi vállalkozás Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Nyolcadik utas: a taxisofőr Vörös Colibri
• Bikácsy Gergely: Rókapofák és szarformancia Salo, avagy Sodoma 120 napja
• Bori Erzsébet: Észak–déli átjáró Lamerica
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jobb szépnek és gazdagnak lenni
• Harmat György: Star Trek: Nemzedékek
• Nagy Gergely: Kvíz Show
• Nánay Bence: Lopakodók
• Tamás Amaryllis: Az Árnyék
• Hungler Tímea: Only You
• Barotányi Zoltán: Reneszánsz ember
• Asbóth Emil: A nagy ugrás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry Potter és a Titkok Kamrája

Pápai Zsolt

 

Tavaly a Harry Potter-történetek moziverzióinak sorát nyitó darabot a könyv szolgai reprodukciója miatt kárhoztatta a kritika, így sokan arra számítottak, hogy a második epizódban az alkotók nem elégszenek meg J. K. Rowling írásának egyszerű illusztrációjával. Az új adaptáció azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az első részhez hasonlóan alig több szimpla mozgókép-reprintnél, a készítők ezúttal is fetisisztikus áhítattal tekintettek az eredeti regényre, és csak kis számú módosításig merészkedtek. Azok is inkább hátrányára, mint előnyére váltak produkciójuknak, a kötelező dramaturgiai korrekciók mellett ugyanis a könyv sajátosan brit zamatú élceit érintették a legjelentősebb változtatások. A vígjáték-specialistának tekintett Chris Columbus rendező fura mód éppen a humor kilúgozását tekintette egyik fő feladatának, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy nem lőtte be elég pontosan a film célcsoportját: munkája – lévén horrorisztikus elemekkel bőven ellátott darab – családi mozinak túlságosan sötét tónusú, a multiplexek törzsközönségét adó popcorn-nemzedék számára viszont túlontúl együgyű lett. A direktor és csapata annyira sok szempontot igyekezett egyszerre érvényesíteni, hogy végül is egyiknek sem tudott maradéktalanul megfelelni; a krimi-, sci fi- és fantasy-patternekben gazdag, invencióban viszont szegényes mesét a látványos speciális effektusok sem mentik meg a kudarctól. Érdektelen képek sorjáznak a vásznon, igaz, a sok feledhető szekvencia között akad egy emlékezetesebb is. Az opus csúcsjelenetében a számítógép generálta Gonosszal megvívott csörte során a címszereplő fecnikre szed szét egy fóliánst. Emblematikus pillanat, mivel arról beszél, amiről mostanság mindenki sustorog: a Gutenberg-galaxisnak végérvényesen befellegzett. Részben az efféle filmeknek köszönhetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2061