KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Manhattanre leszáll az éj

Mockler János

 

A veterán Sidney Lumet újra a régi, na jó, nem, a félrégi dolgait morzsolgatja. Morális helyzet van megint a rendőrségen, meg az igazságszolgáltatásban. A nézőtéren meg tizenkét dühös ember, aki ezt már eléggé unja.

Szolidáris tanács őnekik: nézzétek posztmodernnek, s legott büszkék lehettek magatokra, az öregnek úgyis mindegy, fülest kapott, hogy a Duna TV lenyomta a Serpicót, úgyhogy most nyugton van egy darabig.

Szóval, a zsaruk kenőpénzt nyúltak és kitudódott, az igazság filmszínházhoz jön. Az egyik kopót, az igazságkereső hős apukájának a társát, jóban-rosszban hű kenyeres, pontosabban hotdogos cimboráját az a csávó játssza, akit verőlegénynek láttunk a Tiszta románcban, és testőrnek, Medve névre hallgató gorillának a Szóljatok a köpcösnek! című valóban tök mai csodában. Na, ebben John Travolta, a hős, folyton azzal szórakozott, hogy azt mondogatta ennek a nagydarab, szakmai hendikeppel sújtott fiúnak, ti. jóindulatú a marha, hogy „nézz rám” „look at me”. Az ökör meg nézett, tényleg, mint az új kapura. Most meg az van, hogy rávetül a gyanú árnyéka, és a jószándékú Andy Garcia egy kikötő elhagyott rozsdatemetőjében úgy kezdi a faggatását, hogy „nézz rám”. Itt lehet örülni, nézd csak elidézte magát véletlenül, a többször kitüntetett hadastyán.

Természetesen mi csak magunkban örülhetünk, Sidney Lumet fejében meg sem fordult ilyesmi, valószínűleg semmi sem. Menthetetlenül a tegnapok hőse. Nekünk annyi marad, különben belőle is, hogy Elmore Leonard Look at Me címmel folytatja a Get Shortyt. Addig meg itt a Rozsdatemető 6.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1695