KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Az internet pszichológiája

A háló pora

Nyírő András

Patricia Wallace könyve túl gyorsan jött, s túl későn távozott.

 

1999: négy éve robbant be az Internet a köztudatba. Az egész világ megbolondult, azt hittük, hogy eljött a jövő, és minden más lesz, mint korábban. Azt hittük, hogy a nagy változáson betegre keressük magunkat. Komoly elemzők fejtegették, hogy nem baj, ha egy vállalkozás nem hoz pénzt, az a lényeg, hogy sok embert érjen el, később majd ebből lehet valahogy pénzt csinálni. Sok pénzt. 1999-ben, ebben a hangulatban jelent meg az Internet pszichológiája című könyv angolul. Akkor azt hittük, hogy az Internet mindent megváltoztat, a tudomány sem lesz olyan, mint korábban volt. Jöttek az evangélisták, a jövőlátók, és fantasztikus víziókat, szlogeneket, lózungokat hoztak. Mindenhez hozzászóltak, mindenről volt véleményük, amit kapcsolatba lehetett hozni a világhálóval. Akkoriban talán kifejezetten szakmai megközelítésnek hathatott, ha valaki az Internettel kapcsolatos könyvét csak a pszichológiai aspektusokra korlátozta.

Azóta eltelt újabb négy év. Ma már az óvodások is tudják, hogy minden vállalkozás annyira értékes, amennyi értéket termel. Az internetlufi kipukkant, a vállalkozások tönkrementek, néhány makacs túlélő nyaldossa a sebeit. Ma a világháló néhány ezer profi szolgáltatás mellett ápolatlan amatőr oldalak kusza halmaza, valaha volt ambíciók szürke, szomorú romvárosa, és a pornó fellegvára. Négy éves késéssel jelent meg magyarul ez a könyv, kár volt leporolni. A szerző, Patricia Wallace ötletszerűen sorra veszi azokat a jelenségeket, amik eszébe jutnak az Internet és a pszichológia kapcsán, és leírja a véleményét. Esszé, mondhatnánk egy kis jóindulattal. A pszichológia azonban tudomány, ahol az állítások mögött tények, kísérletek, megismételhető eredmények adják a lábjegyzetek alapjait. A pszichológus ma már ne találgasson, hogy az internetes frusztráció oka talán a lassúság, hanem vizsgáljon és közöljön eredményeket.

Talán nem véletlen, hogy kevés igazán komoly tudományos munka jelent meg eddig az Internetről. A társadalomtudománynak időre van szüksége, még ebben a felgyorsult világban is. Az emberi szokások gyorsan változnak, de akár még egy évtized tapasztalatai alapján is elhamarkodott lenne általában az Internet pszichológiájáról összefoglalót írni. Ma már talán van annyi kutatási eredmény, amire alapozva meg lehet fogalmazni néhány alátámasztható állítást. Ez persze talán unalmasabb és mindenképpen több munkával jár, mint amit Patricia Wallace a könyvére szánt. Nem méltó ez a könyv az Osiris pszichológiai sorozatába, olyan alapművek mellé, mint Eric Berne Szex a szerelemben, Leon Festinger A kognitív disszonancia elmélete vagy Mérei Ferenc Közösségek rejtett hálózata című munkája.

 

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, Osiris, Budapest, 2002.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2195