KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sötétség fejedelme

Tamás Amaryllis

 

Hétmillió éves, titokzatos és öldöklő zöld anyag, a Gonosz Bibliája, az Álom lovagjai, a Sátán eljövetele... John Carpenter horrorfilmje a nyár tragikus szenzációját juttatta eszembe. A nagykovácsi gyerekek öngyilkosságát, amit a televízióban – a Premier című műsorban elrejtett – beszélgetés követett, rendőrségi szakértő, pszichológus, gyámügyi előadó részvételével. A jószándékú, ám konfekciógondolatokkal teli vita egy szomorú hangú betelefonáló kamaszfiú szívfájdító magyarázatával ért véget: ha végignézünk az emberiség történelmén, az nem szól másról, csak pusztításról, öldöklésről, egymás és a világ iránti gonoszságunkról. Erre döbbentette rá a gyerekeket az Ómen című film, – a kilátástalanság érzése az, amiért elmenekültek az emberi fajból, az életből.

Csak álságos vita lehet ott – iskolarendszerről, gyámügyi eljárásokról, rendőrségi határozatokról és megelőzésről a gyermekgyilkosságok miértjét keresve, ahol az új és még újabb általános iskolai tantervekből céltudatosan vagy tudattalanul, de évtizedek óta hiányzik a filozófia, az etika, az esztétika is.

Szinte meglepődni sem kellene azon, hogy a vérszegény, ideált nélkülöző életszabályokat, amelyek által érteni véljük a világot –, fenekestül forgathatja fel a képzelet varázsereje, a feketemágia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5519