KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balkán Expressz

Upor László

 

A Balkán Expressz egy zenekar, amelynek tagjai (tolvajok, kisstílű gazemberek) civilben hol együtt, hol külön-külön ”zenélnek” 1940– 41 dúlt Szerbiájában. A politika nem érdekli őket, „csak élni akarnak”, s minden helyzetben feltalálják magukat. A németek bevonulása után mégis kutyaszorítóba kerülnek: egyszerre kell bizonyítaniuk, hogy nem ellenállók és hogy nem kollaboránsok. Vesztüket is ez a kettős kényszer okozza: nem tudnak idejében elmenekülni egy bálról, ahol a németeknek zenélnek, miközben a partizánok (az ő segítségükkel) merényletet készítenek elő.

A Balkán Expressz háborús kalandfilm. Kalandos történet – azaz mese, amelyben a figuráknak és a helyzeteknek – ha elég érdekesek – nem kell feltétlenül hiteleseknek is lenniük (utóbbi persze nem árt).

Ám amikor a film megkísérli komolyan venni magát, amikor a háborús háttér felvetette etikai kérdések (igen felszínes) taglalásába kezd, hamissá válnak a romantikus sablonok. Az élet belopakodott a mesébe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/07 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5775