KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pihenőidő

Palugyai István

Ez a film nem jobb és nem is rosszabb az utóbbi évek hasonló „vállalati” filmjeinél. Itt ugyan kotrógépekről van szó, ami akár kuriózum is lehetne. Sőt még az is elképzelhető, hogy egy ilyen masinákat gyártó cég ügyei némi társadalomrajzra is lehetőséget adnak, no persze csak akkor, ha épkézláb cselekményt adagolnak hozzá. Az pedig e filmben úgy el van rejtve, hogy csak a legnagyobb jószándékkal lehet megtalálni. A legfőbb izgalmat ennek megfelelően az új kotrógép vízrebocsátása, valamint a főszereplő – a gyár főmérnöke – fiának egyetemről való kimaradása okozza. Hogy ezeken kívül mi van még a filmben? Ismerős közhely-építőkockák, melyek számtalan korábbi történetből köszönnek vissza. Luxuskörnyezet és rossz házasság, popzene és Kis herceg, brigádösszetartás és anyaghiány, francia megrendelő és léha mérnöknő (aki egyébként reménytelenül szerelmes főnökébe), protekció az egyetemi felvételin és még sok más rém divatos mai sablon (talán csak szex nincs).

Baj csupán akkor van, ha kerek egészként akarjuk nézni e jeleneteket. Az ugyanis nem megy. Az istennek sem. És valószínűleg nem a néző hibájából. A látványnál maradva: a kamera színeket mutat ugyan, de filmes eszközökből ennyi „modernség” számára elég is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7699