KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Évről évre, hónapról hónapra

Csala Károly

 

Fantasztikus mennyiségű érdekes adat 530 oldalon. Hétköznapi dolgok, s ha akad is köztük szenzáció, az sem maga a közölt tény többnyire, hanem a mögötte rejlő esemény, mű, műsor. Akkor hát mitől érdekesek ezek az adatok? Attól, amitől minden történelemmé vált adat – ha sorba-rendbe szedik. Ezt megtette, sziszifuszinak ható munkával, Lévai Béla. Az ő műve a Tömegkommunikációs Kutatóközpont „Membrán könyvek” sorozatának negyedik darabja: A rádió és a televízió krónikája, 1945–1978.

Persze, nem olvasmány ez – miként bevezetőjében a szerző is megjegyzi –, hanem kézikönyv. „Böngészésre, bogarászásra, emlékezetfrissítésre” ajánlja. A könyv beosztása egyszerű: évről évre, hónapról hónapra megtalálható benne egy-két mondatnyi terjedelemben (s csak módjával hosszabb idézetek formájában – ha valóban fontos okmányok szövegére kerít sort) minden említésre méltó. Már természetesen csak az, amit a válogató annak talált. Bizonyára nem mentes ez a krónika némi szubjektivitástól. (Hiszen a szerző maga is a rádiónál dolgozta végig ezt a tárgyalt csaknem három évtizedet.) De annyi baj legyen – ez vele jár.

Műsorok, események, személyi krónika, szervezeti változások, műszaki fejlődés adatai – mindez föllelhető ebben a könyvben. A rádióra vonatkozólag 1945 nyomorúságos és lelkesítő napjaitól kezdve. A televízióra vonatkozólag pedig 1951 januárjától, amikor: „Először kerülnek szóba a televízióadások. Katona Antal posta-vezérigazgató bejelenti...”

Bejelentéssel kezdődött, szenzáció-szerűséggel folytatódott, majd félelemmel (hogy ez a bútordarab passzív „befogadókat” nevel csupán, a karosszékhez szögezi az embereket), majd lassú megszokással. Aztán a változások várásával (lásd beharangozott „videokorszak”). Itt tartunk ma. De ezt már nem Lévai Béla krónikája mondja. Csak arról jut eszembe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7711