KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az oroszlánkirály

Tamás Amaryllis

Szimba, az oroszlánifjú története nevelődési rajzfilmregény, „egy centiméter igaz költészettel”, háromezer méter szarkasztikus képi humorral. Elton John melódiái, a szellemes dalszövegek (Csörögi István magyarítása és szinkronrendezése), a briliáns komputeranimáció meseeposszá minősítik a fürgelábú gnúkat, acsargó hiénákat, varacskos disznót és sámántehetségű páviánt felvonultató produkciót.

Az áldozatok gyanútlanságával, bűntudattal terhelt Szimbát a hatalommániás III. Richard-i gonoszságú nagybácsi (Zordon) csellel, ármánnyal űzi el ősei földjéről. A számkivetett oroszlánkirályfit atyja, Mustafa emléke félti-kísérti, hogy kiismerve a politikai aréna dzsungeltörvényeit, elfoglalhassa az őt megillető helyet, az állatok királyának trónját.

A bőven terített rajzfilmes terepasztalon mindent kipróbáltak, amit csak a képzelet és az animációs technika ma megenged. S az azért mégiscsak vigasztaló a shakespeare-i meseszövési erényeket, elborzasztó történelmi tanulságokat felmutató oroszlántörténet láttán, hogy a technikai médiumokat, a komputert – bérelszámolás vagy munkanélküliek nyilvántartása mellett – rajzfilmtervezésre is szokták használni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=804