KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/május
KRÓNIKA
• Agora : Az Agora pályázat eredménye
• N. N.: Helyesbítés
• Györffy Miklós: Helyesbítés
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Visszfény Berlini jegyzetek
ANIMÁCIÓ
• Márton László: A kisgólem szétmállik ©vankmajer Faustja
• Turcsányi Sándor: Faust háza ©vankmajer Prágája
RETROSPEKTÍV
• Ardai Zoltán: Szerződés a ripaccsal Faust, 1926

• Simándi Júlia: Újra: vajúdás vagy haláltusa BBS
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Az álarcos álomtrombita Hódolat Fantômasnak
• Kömlődi Ferenc: Az őrült szerelem költője Frank Borzage
HORROR
• Janisch Attila: Ki nyitotta ki az ajtót? The Shining (Ragyogás)

• Várkonyi Tibor: Elszabadult pokol Algéria filmje
TELEVÍZÓ
• Földényi F. László: A csábítás hétköznapjai Műholdas sikerek

• Macskássy Kati: A naturfilm véget ér John Halas (1912–1995)
• Turcsányi Sándor: Mit tehet a költő Ivan Csonkin és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Álarc, halálarc Esti Kornél csodálatos utazása
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Álmaim asszonya
• Hegyi Gyula: A remény rabjai
• Ambrus Judit: Szenvedélyek viharában
• Barotányi Zoltán: Csillagkapu
• Nánay Bence: I. Q. – A szerelem relatív
• Tamás Amaryllis: Blue Sky – Kék ég
• Sneé Péter: Báránybőrben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Szilágyi Gábor (1942–2001)

Veress József

 

Filmeket nézett, könyvtárakban kutatott, elméleti stúdiumokat folytatott, tanított, írta a könyveit: ez volt az élete. Számos pályatársától eltérően sosem vállalkozott „aprómunkára”, teljesen átadta magát a filmtudománynak. Szeretett a dolgok mélyére hatolni, a száraz absztrakciót többre becsülte a színes szóvirágoknál, ezért aztán művei többnyire „nehéz olvasmányok”, amelyek jellegzetessége és erénye a súlyos filológiai apparátus, a gazdag ideológiai-társadalmi analízis, a formanyelv, a stílus, a technikai háttér alapos átvilágítása. Több vasat tartott a tűzben, noha főleg kedvelt témaköreiben vizsgálódott. A fotóművészet történetéről szóló összefoglalása alapkönyv, strukturalista-szemiotikai esszéi úttörő jelentőségűek, számos tartalmas publikációja látott napvilágot a magyar film különböző korszakairól és jelenségeiről, így a Tűzkeresztség és az Életjel című tanulmánykötet, sokat tett – fordítóként is – a francia mozgóképi szellemiség hazai népszerűsítése érdekében. Az elsők között barátkozott meg a számítógéppel: filmirodalmunk feldolgozásában csapatával a legkorszerűbb módszereket alkalmazta. A Filmspirál című lap szerkesztőjeként a múlt fehér foltjainak eltüntetésére, ismeretlen dokumentumok feltárására, fontos források közzétételére vállalkozott. Bár hivatalos elismerésben is részesült – legutóbb Balázs Béla-díjat kapott –, sajnálatos, hogy akadémiai doktori értekezését már nem védhette meg. A professzori titulus persze így is megillette.

Öntörvényű ember volt, a maga útját járta, a Magyar Nemzeti Filmarchívum beosztottjaként és vezetőjeként azonban egyaránt példás fegyelmezettséggel tevékenykedett. Törékeny egészségét aláásta gyógyíthatatlan munka-megszállottsága, ám sosem hallottam panaszkodni. Az utolsó pillanatig tette azt, amit meggyőződése szerint tennie kellett. Halála fájdalmas veszteség, de könyvei és tanulmányai megőrzik emlékét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3488