KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/június
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Ginger Rogers (1911-1995)

• Spiró György: A bűn színpada Égi manna
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Varga Balázs: Godard és a Coca-Cola gyermekei Az amerikai függetlenek

• Almási Miklós: Hozott anyagból dolgozunk A „remake”
• Fáber András: Egy vagány Szűz Jeanne d’Arc színeváltozása
• Szilágyi Ákos: Levelek a Zónából Szergej Paradzsanov
1895–1995
• Péterffy Gabriella: Hét tenger ördöge Kertész Mihály kalandfilmjei
• Molnár Gál Péter: Az extra Artaud, a filmszínész
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A tustoll-kamera Japán animáció
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Zseniális túlélők Beszélgetés Dettre Gáborral
• Ozsda Erika: Minden a kamera előtt Filmfőiskola
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mester tanítványok nélkül Beszélgetések Szabó Istvánnal
KRITIKA
• Báron György: Szolgai Művek Elektra, avagy…
• Hirsch Tibor: Vízállásjelentés Rablóhal
• Molnár Gál Péter: Az antitalentum titka Ed Wood
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mielőtt felkel a nap…
• Gelencsér Gábor: Eső előtt
• Takács Ferenc: Bárhol, bármit, bármikor…
• Ambrus Judit: Kisasszonyok
• Tamás Amaryllis: Egy igaz ügy
• Barotányi Zoltán: Streetfighter – Harc a végsőkig
• Mockler János: F. uss T. ovább W. ells

• Bíró Péter: A reklámzabálók éjszakája Reklám

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A házibuli folytatódik

Harmat György

 

A kutya ugat, a karaván halad. Leírhatjuk, hogy a maga műfajában is egysíkú, sőt unalmas filmnek tartjuk a Házibuli folytatását (akárcsak elődjét), a nézők pedig nyilván rohannak a moziba, hogy lássák. A Házibuli különösen a tíz és húsz év közöttiek körében volt kirobbanó siker. Ami annál is sajnálatosabb, mivel a Házibuli -filmek legbosszantóbb vonása modern mezbe vont konzervatív szemléletük: mindenki gazdag, jólfésült és erkölcsös. (A felnőtt emellett elfoglalt és aggódó, a fiatal pedig szép és mértéktartóan felelőtlen.) Az immár tizenöt évessé serdült Vic például (bár van rá módja) a film végéig sem veszíti el szüzességét. A Vicbe viszonzatlanul szerelmes, szemüveges Stéphane-nak ugyan folyékonyán és vidáman hazudik, be is csapja minden adandó alkalommal, de a film alkotói szerint ez nem erkölcsi kérdés. Csak jópofa. Úgy tetszik, mintha lelki válságok és generációs gátak korlátoznák a szereplők életét. Ez azonban csak a látszat: hiszen megértőek a szülők, kedvesek az ifjak, a Szahara pedig kéj mámoros kikapcsolódás turista-házaspárok számára. A jómód és a „problémátlanság” fennen ragyog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5985