KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/június
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Ginger Rogers (1911-1995)

• Spiró György: A bűn színpada Égi manna
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Varga Balázs: Godard és a Coca-Cola gyermekei Az amerikai függetlenek

• Almási Miklós: Hozott anyagból dolgozunk A „remake”
• Fáber András: Egy vagány Szűz Jeanne d’Arc színeváltozása
• Szilágyi Ákos: Levelek a Zónából Szergej Paradzsanov
1895–1995
• Péterffy Gabriella: Hét tenger ördöge Kertész Mihály kalandfilmjei
• Molnár Gál Péter: Az extra Artaud, a filmszínész
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A tustoll-kamera Japán animáció
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Zseniális túlélők Beszélgetés Dettre Gáborral
• Ozsda Erika: Minden a kamera előtt Filmfőiskola
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mester tanítványok nélkül Beszélgetések Szabó Istvánnal
KRITIKA
• Báron György: Szolgai Művek Elektra, avagy…
• Hirsch Tibor: Vízállásjelentés Rablóhal
• Molnár Gál Péter: Az antitalentum titka Ed Wood
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mielőtt felkel a nap…
• Gelencsér Gábor: Eső előtt
• Takács Ferenc: Bárhol, bármit, bármikor…
• Ambrus Judit: Kisasszonyok
• Tamás Amaryllis: Egy igaz ügy
• Barotányi Zoltán: Streetfighter – Harc a végsőkig
• Mockler János: F. uss T. ovább W. ells

• Bíró Péter: A reklámzabálók éjszakája Reklám

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.O.S. Concorde

Sólyom András

 

Ha jólesik a mozi-izgalom, mit bánja az ember, hogy patronokat, sablonokat alkalmaznak! Ez a film is elő-elővesz jól bevált helyzeteket, figurákat, de alaptörténete átélhető, mai mese, amely székhez szögező feszültséggel kápráztatja el a nézőt. Persze csak azt, aki hagyja magát. Aki elhiszi, hogy a Concorde-gépek körüli vita (amiről a hazai újságok is beszámolták), az üzemeltető cégek közötti harc miatt robbant ki. A film szerint fantasztikus nagyságrendű haszonról van szó; ezért a gengszter-üzletemberek semmitől sem riadnak vissza, szerintük még az utasokkal zsúfolt gépek fölrobbantása is megengedhető.

El lehet hitetni a gyártóval, a konkurrens cégekkel, hogy minden Concorde-gép hibás? Sikerülhet az az őrületes terv, hogy a sorra, egymás után lezuhanó gépek a Concord-típus gyártásának beszüntetését eredményezzék? Erre épül a film hajszolt ritmusú cselekménye.

Eszközeiben ott él a klasszikus mozi: az üldözések, verekedések, gyilkosságok sorozata; az elkápráztató tempóban beutazható földgolyó civilizált gazdagsága, pompája és romlottsága; a szépséges főhősök naiv jósága, tisztasága. Mindez arra jó, hogy a napi gondokból kikapcsoljon, rutinos mozi-izgalmával megnyugtasson másfél órára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7558