KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

FIPRESCI- kollokvium Milánóban

Koltai Ágnes

 

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de la Presse Cinématographique) szokásos évi, milánói tanácskozásán kétnapos kollokviumot tartott a kelet-európai filmművészet lehetőségeiről. A megbeszélés és vita középpontjában a következő kérdések álltak: hogyan befolyásolja a kelet-európai filmművészet arculatát a politikai változás; a piaci viszonyok milyen hatással lesznek az eddig állami ellenőrzés alatt álló, dotációból élő filmgyártásra; a nyitottá váló kelet-európai filmpiac hogyan tud megküzdeni a nyugat-európai, s különösen az expanzív amerikai filmforgalmazókkal; kialakulnak-e koprodukciók kelet- és nyugat-európai filmgyártók között, s ha igen, milyen formában.

A FIPRESCI kelet- és nyugat-európai tagozatainak képviselői a vita bevezetéseképpen röviden ismertették országaik filmpiacát, a filmforgalmazás formáit, a hazai és külföldi filmek versenyét a közönségért. A nyugat-európai országok filmkritikusai a kelet-európai filmek fogadtatásáról, a kelet-európai filmkritikusok pedig a versenynek egyre jobban kitett filmgyártásuk pillanatnyi helyzetéről tartottak beszámolót. Az egységesülő európai filmpiac lehetőségét vázolva a kollokvium résztvevői a legélesebben a nemzeti filmművészetek eltűnésének, illetve megmaradásának kérdését vetették fel, megállapítva, hogy a kis nemzetek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

A tanácskozáson szó esett még a kelet-európai filmművészeti folyóiratok nehézségeiről, kommercializálódásukról és esetleges megszűnésükről. Végül felolvasták és megvitatták a szovjet filmkritikusok javaslatát, mely három pontból állt: 1. örömmel vették, hogy a nemzetközi filmfesztiválokon a FIPRESCI-zsűrikben kelet-európai filmkritikusok megfelelő számban képviseltethették magukat, s remélik, a jövőben is így lesz; 2. javasolják, hogy az európai filmmagazinok szerkesztői tartsanak tanácskozást, amit a szovjet filmkritikusok a következő évben szívesen meg is rendeznének; 3. az egykori szocialista-országok nemzeti filmfesztiváljait a FIPRESCI támogassa, vetítésekkel, tanácskozásokkal segítse. A szovjet filmkritikusok javaslatát mindenki megértéssel fogadta, abban a reményben, hogy a kiáltvány nem marad puszta papír, s hogy a kelet-európai filmművészetért valóban tudnak tenni valamit a FIPRESCI nemzeti tagozatai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4750