KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az elnök elrablása

Simándi Júlia

 

Hogy ez az ízig-vérig amerikai film miért kanadai, azt állapítsák meg az adóellenőrök. De, hogy nekünk mi szükségünk volt rá? Nem mintha színvonaltalan vagy éppen selejtes áruról lenne szó, ellenkezőleg: nagyvonalúan megrendezett politikai krimi pereg előttünk. A monumentális tömeg-totálok feszes ritmusban váltakoznak egy-egy akció mozzanatainak szuperközelijeivel: egy lenyomódó kilinccsel, egy bekapcsolódó relével, egy félelmetes szempárral, satöbbi. Az izgalmas vágás mellett feszültségfokozó szerepe van a zajoknak és zörejeknek is. (Ezt az átgondolt hatásmechanizmust csak a csapnivaló szinkron teszi tönkre.) S biztos, hogy másutt, például nyugaton, a történettel sincs az égvilágon semmi baj. Csak itt, nálunk kelt megrökönyödést a megnyerően okos, rugalmas és igazságos, szellemes és tevékeny, ráadásul idős kora ellenére roppant férfias amerikai elnök, és elrablója, a cezaromániás kéjgyilkos, az antikapitalista forradalom nevében gyémántokat rabló exgerilla története. Persze, bizonyos mértékig számíthatunk a nézők politikai tisztánlátására, mellyel különbséget tudnak tenni forradalmár és terrorista, a filmbéli mese-elnök és Ronald Reagan között. S számíthatunk arra is, hogy a krimi-izgalmak, az újszerűen kiagyalt emberrablási lelemények, s a kanadai és az amerikai rendőrök civódásai feledtetik a film politikai szándékát, politikai világát, amely – úgy tetszik, nem más, mint – Amerika apológiája. Számíthatunk erre, hiszen nyilván ez történt a film átvételekor is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6709