KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Kiruccanók

Bíró László

 

Könnyed és szellemes filmet rendezett 16 nap alatt az amerikai első filmes Greg Mottola a középosztály, az istenadta középosztály egyik alaptörténetéből: mihez kezd az ifjú Feleség, ha a Férj nadrágzsebében szerelmeslevelet talál házimunka közben. A Családhoz fordul, s a sokat látott Mama vezetésével, illetve az ügyefogyott Papa asszisztálásával maguk járnak a dolgok végére. Az alkalmasint hűtlen Férj kifigyelésére induló Családi kocsiban ül még Hugica hosszú távú Barátjával. Az amerikai közép-középosztály eme kvintettje hétköznapi kalandokon esik át a film időbeli keretét nyújtó egyetlen hétköznap alatt, mígnem elérkeznek a probléma gyökeréig, na de erre aztán már végképp nem számítottak. A néző sem, s ettől jó a film.

No meg attól, hogy a rendező miképp lendíti át a realista megközelítést annak fokozásával a szatíra irányába. Minden helyzet és mindenki olyan „minimalistán” valószerű, de ha Mama vőt üldöz New Yorkban, akkor torkaszakadtából ordibál s majd’ infarktust kap; hosszú távú Barát pedig egy kutyafejű emberről ír regényt a világ jobbítása végett. Teszik mindezt a legtermészetesebb módon, s ekképp valósul meg a rendezői szándék: ábrázolni a működésképtelen polgári családot működés közben, mely elsősorban tagjait nem ismeri, eszményeit annál inkább. A film producere, a Szex, hazugság, videóval világsikert aratott Steven Soderbergh csalhatatlan érzékkel látta meg Mottolában a hasonszőrű gondolkodót. Reméljük, Soderbergh ismét csak kevés pénzt teremt elő a fiatal független filmes készülő második alkotásához, hiszen a „tehetség vagy kukac mocorog a rendezőben” kérdésre még csak annyit válaszolhatunk, hogy a Kiruccanókban a mester már megjelent, a zseni feltűnéséhez pedig a szerényebb anyagiak is elegendőek. Legalábbis Amerikában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4573