KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pihenőidő

Palugyai István

Ez a film nem jobb és nem is rosszabb az utóbbi évek hasonló „vállalati” filmjeinél. Itt ugyan kotrógépekről van szó, ami akár kuriózum is lehetne. Sőt még az is elképzelhető, hogy egy ilyen masinákat gyártó cég ügyei némi társadalomrajzra is lehetőséget adnak, no persze csak akkor, ha épkézláb cselekményt adagolnak hozzá. Az pedig e filmben úgy el van rejtve, hogy csak a legnagyobb jószándékkal lehet megtalálni. A legfőbb izgalmat ennek megfelelően az új kotrógép vízrebocsátása, valamint a főszereplő – a gyár főmérnöke – fiának egyetemről való kimaradása okozza. Hogy ezeken kívül mi van még a filmben? Ismerős közhely-építőkockák, melyek számtalan korábbi történetből köszönnek vissza. Luxuskörnyezet és rossz házasság, popzene és Kis herceg, brigádösszetartás és anyaghiány, francia megrendelő és léha mérnöknő (aki egyébként reménytelenül szerelmes főnökébe), protekció az egyetemi felvételin és még sok más rém divatos mai sablon (talán csak szex nincs).

Baj csupán akkor van, ha kerek egészként akarjuk nézni e jeleneteket. Az ugyanis nem megy. Az istennek sem. És valószínűleg nem a néző hibájából. A látványnál maradva: a kamera színeket mutat ugyan, de filmes eszközökből ennyi „modernség” számára elég is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7699