KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Utazás a világ végére

Bende Monika

 

A Kisfilmek a nagyvilágból televíziós sorozatból megismert, vállalkozásaival rokonszenvét keltő Cousteau kapitány és expedíciója a dél-amerikai vizektől már messze jár. A repülőgéppel, tengeralattjáróval és minden földi jóval felszerelt legendás Calypso, a világ legkorszerűbb kutatóhajója az élet lehetőségeinek legvégsőbb határáig, az Antarktiszra merészkedett.

Az emberi lakóhelyekre is becsábítható leguánok, a kedves vidrák után megbarátkozunk a dermesztő sarkvidék élővilágával. Hiszen a szárazföldön oly ügyefogyottan csoszogó, de a vízben torpedókként száguldozó, kölykeiket védve nagyon is harcias pingvinek igazán tiszteletre méltó kis élőlények. S hőssé válik az előbbi támadó is, amikor saját fészkét védelmezi. A hajdani bálnavadászok elhagyott telepén a kékbálna összeállított csontváza (a még élő leghatalmasabb állat) megdöbbentő – monumentális mementó a már alig-alig jóvátehető mészárlások ellen. Leheletfinom látvány az áttetsző, mesebeli jéghal, az apró karácsonyi csengettyűre hasonlító kehelymedúza. Az utolsó felvétel is: a több száz méter magas, szigetként elterülő jéghegy belsejében a szikrázó galériák – kubista, vagy inkább szürrealista látomás.

Merre veheti még útját a híressé vált hajó? A tagbaszakadt, szőke Pierre-t (aki földön fekve duruzsolt a tojásait őrző halfarkasnak) repülőgépcsavar ölte meg. Halott már azóta a fiú is, a vonzó Philippe Cousteau, a film víz alatti felvételeinek készítője, társírója, -rendezője. Csodálatos Calypsója fedélzetén magányossá lett a természetvédő és szemmel láthatóan sikeres anyagi vállalkozó, a francia ellenállás kitüntetettje, Cousteau kapitány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7908