KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Huszonkét év után...

Létay Vera

 

Kedves Olvasó!

 

Huszonkét év után új, korszerűbb köntösben jelenik meg a Filmvilág. A régi öltözék ugyancsak szűknek, kopottnak bizonyult már: jó okunk volt restelkedni módosabb laptársaink között. Nem a ruha teszi az embert. Nem a külső teszi a lapot – mondhatja erre az Olvasó, de csak félig-meddig van igaza. Miképpen a nemes irodalom szeretetére nem lehet kedvet ébreszteni lompos, magyartalan mondatokkal, a látás kultúrájára sem lehet nevelni méltatlan, elhanyagolt külsővel. Tartalom és forma szorosan összetartozik, jelen esetben azon gyakorlatias okból is, mivel a havi folyóirattá alakuló új Filmvilág az eddiginél lényegesen bővebb terjedelemben foglalkozhat a filmművészet kérdéseivel. A bővebb terjedelem pedig – szándékunk szerint – a tartalom gazdagodását jelenti majd.

Lapunkkal nem szeretnénk elálmosítani az Olvasót. Meggyőződésünk, hogy a magvas gondolat, az elvi elkötelezettség, a jelenségek elemző megközelítése nem feltétlenül az unalom és a fűrészpor frigyéből születhet csak; az olvasmányosság nem okvetlenül az esztétikai alacsonyabbrendűség bizonyítéka. Hámos György, a Filmvilág alapítója leckét adott ebből valamennyiünknek.

Különféle szakmai csoportérdekektől nem befolyásolt, elvszerűen bíráló, értéktisztelő kritikai orgánum kívánunk lenni, szeretnénk hasznosan közvetíteni a film és a közönség sajnálatosan megromlott viszonyában, különösen az új magyar filmek esetében. Hisszük: nem végleges szakításról, csupán átmeneti elhidegülésről van szó. A békülést szeretnénk siettetni: tolmácsolni, mi az, amit a néző hiányolhat a művekből, s ugyanakkor segíteni abban, hogy mihamarabb értő közönség nevelődjék a magyar film számára. Szívesen adunk teret az olvasói leveleknek, hozzászólásoknak, szociológiai riportoknak, vitáknak is, hogy a magyar filmek és televízióműsorok alkotói visszajelzést kapjanak műveik fogadtatásáról.

Kérjük a Kedves Olvasót, pártfogolja megértéssel és némi türelemmel igyekezetünket.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 01. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8134