KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lana Turner (1920-1995)

Molnár Gál Péter

Meghalt 75 évesen Julia Jean Mildred Francis Turner, akit egy hollywood-i gyermekgyaluló osztályban gyártottak le kívül-belül Lana Turnerré. Az MGM illedelmes korszakában – amikor szigorúan betartották William Hays erkölcsnemesítő törvényeit – szabályos szépségével, kisvárosi jóházból való létére is annyira ingerlő volt, hogy megmozdult a férfiak nadrágzsebe. A Garnett-megfilmesítette A postás mindig kétszer csenget gyilkos Cora Smith-je színészi pályája csúcsa. Irene tervezett számára egy teljesen fehér, testhez tapadó fürdőruhát. Ebben nemzeti nemi jelkép lett. Mint ugyanabban az évben (1946) Rita Hayworth a Gilda feszes, fekete nagyestélyijében. Lana Turner volt az ártatlan rontás. A tisztességet fenyegető perzselő erotika. Ezért volt nagy ötlet az utolsó pillanatban megcserélni a Dr. Jekyll és Mr. Hyde szereposztását: az angyalian ártatlan Ingrid Bergmannal játszatni a részeges kocsmatündért és a tudós úrilány jegyesét, Beatrixet Lana Turnerre osztani.

Lana Turner szőke, előkelő, jeges megjelenése mögött zaklatott érzékiséget, s némi romlottságot viselt. A víg özvegy énekszámok nélküli primadonnája lehetett. Hollywood prózai primadonnájaként működött.

Élete melodramatikusabb filmjeinél. Hétszer vált. Nyolcszor házasodott. Első férje a zenekarvezető Artie Shaw. Második (és hetedik) az egykori színész Stephen Crane. Egy hét együttélés után megsemmisítették a házasságot. Harmadik férje: Bob Topping, milliomos playboy. Negyedik: a mozi-Tarzan Lex Barker. A többi három nem olyan híres. S akkor még nem esett szó szerelmeiről. A titokzatos milliárdos Howard Hughes-zal eltöltött románcáról. Johnny Stompanato nevű ifjú szeretőjét az 1943-as születésű leánya (Cheryl Grane) megölte.

Lana Turnerrel Hollywood utolsó sztárja aludt ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1027