KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Toszkánai esküvő

Csiger Ádám

Toscaanse bruiloft – holland, 2015. Rendezte: Johan Nijenhuis. Írta: Maarten Leebens, Tijs van Marle, Anne-Louise Verboon. Kép: Maarten van Keller. Zene: Ronald Schilperoort. Szereplők: Sophie van Oers (Sannie), Simone Kleinsma (Marla), Ernst Daniel Smid (Tom), Lieke van Lexmond (Lisa). Gyártó: Farmhouse Film. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Szinkronizált. 105 perc.

E holland filmnek már a címében is halmokban áll a giccs: esküvői vígjáték a napsütötte Toszkánában. Sem a romkom ezen alműfaja, sem a helyszín nem túl eredeti választás, trendi és kommersz már annál inkább, de legalább rímel rá a cselekmény. A hősnő holland esküvőszervező, aki gazdag honfitársait adja össze Toszkánában. Ahogy az a klisékönyvben meg van írva: a romantikus és perfekcionista nő munkalkoholistává vált, szerelmi életét elhanyagolva magányos és frigid lett, de aztán találkozik kiköpött ellentétével. A soron lévő vőlegény tanúja egy léha, nőfaló, anyagias válóperes ügyvéd, akivel első pillanattól ki nem állhatják egymást, tehát a rázós kezdet után végül összejönnek.

Ami a romantikát illeti, az alkotók minőség helyett mennyiségben utaznak, futószalagon szállítják a műfaji attrakciókat. Mint B-kategóriás horrorban a belezés vagy akciófilmben a bunyó, itt is menetrendszerűen érkeznek a látványelemek, legyen az csók vagy tájkép. A játékidőre jutó házassági ajánlatok száma elképesztően magas, a film összes (majdnem tucatnyi) fontosabb karaktere készül kimondani a boldogító igent a cselekmény valamely pontján, úgy féltucat párkapcsolat hiúsul meg és ugyanennyi marad tartós, az ifjak mellett pedig a szülők is oltár elé állnak (hogy a korosabb néző is tudjon kivel azonosulni). Komédiaként viszont már nem nyújt ilyen erős teljesítményt a film: alaphelyzetében semmiféle humoros bonyodalom nincs, olcsó és felszínes poénok töltik ki a játékidőt, „tévedések vígjátékától” holland-olasz kulturális ellentétekig. A film egyetlen apró pozitívuma, hogy nyomokban holland vonásokat tartalmaz, van benne egy csipetnyi Verhoeven és Warmerdam fekete humorából, ami biztosan lemorzsolódna az amerikai remake-ből, de ez korántsem kompenzálja a nagyregényes tempót, a lejárt szavatosságú sablonokat, és a gyér komikumot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12154