KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Stuart Little, kisegér

Lévai Zsuzsa

 

Tudták, hogy a család a legnagyszerűbb dolog a világon? És azt, hogy ha nem is vagyunk egyformák, attól még szerethetjük egymást, sőt? Mert ilyen és ehhez hasonló, soha nem hallott bölcsességeket tudhatunk meg ebből a végtelenül sematikusra sikerült, félig animációs, félig élőszereplős filmből.

Amerikai átlagcsalád, Little-ék meglévő gyermekük mellé szeretnének örökbefogadni egy másodikat, bár azt soha nem tudjuk meg, miért. Mindenesetre Kis szülők elmennek az árvaházba, ahol rögtön kiválasztják a nekik legmegfelelőbbet: a vézna, hegyes orrú, alacsony termetű, bajszos szürke egeret. És ezt vegyék szó szerint! Ő Stuart, az emberi nyelven beszélő árva kisegér, aki minden különösebb nehézség nélkül illeszkedik be a családba, és igazi konfliktusa csupán az undok házimacskával akad.

Azt a néhány poént, ami miatt esetleg másnap is emlékszünk majd a filmre, ez utóbbinak köszönhetjük. Sajnos ő is csak addig vicces, amíg – váratlan fordulat! – meg nem menti az addig csupán potenciális ebédnek tekintett Stuart életét. Végül persze teljes a boldogság, és szegény árva Stuart is megismerheti a családi szeretet mindent elsöprő hatalmát.

A film pozitívuma – rövidsége mellett – a trükkmesterek munkája: animált főhősünk az utazóbőröndjétől a bal hátsó ötös fogáig tökéletes. Az alkotóknak láthatóan könnyebb volt egy egeret emberiesíteni, mint eredeti szöveget adni a szájába.

Az eredetiség feltűnően nagyfokú hiánya annál inkább meglepő, mivel a rendező előző munkája, az Oroszlánkirály, valamint az egyik forgatókönyvíró rendezte Hatodik érzék alapján ennél jobbat vártunk volna.

Kár érte, hiszen ez a kisegér akár világsztár is lehetett volna, ha nem hiányzik belőle az a bizonyos valami. Hiába, az egér is csak ember.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2909