KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marsbéli krónikák I–III.

Sepsi László

The Martian Chronicles – amerikai, 1980. Rendezte: Michael Anderson. Szereplők: Rock Hudson, Gayle Hunnicutt. Forgalmazó: Fantasy Film. 300 perc.

 

Ray Bradbury az ötvenes években megjelent, regénynek álcázott novellafüzérét a nyolcvanas évek fordulóján kortársa, a többek között Spielberg Párbaja alapjául szolgáló novellát és a Legenda vagyokot is jegyző Richard Matheson idomította a kisképernyő követelményeihez. A Marsbéli krónikák Michael Anderson (1984) által rendezett, háromszor száz perces tévésorozat-verziója – melynek első része a sikertelen Mars-expedíciók, középső epizódja a kolonizáció folyamatának, zárlata pedig mindkét civilizáció pusztulásának történetét meséli el – ezáltal képviseli az amerikai fantasztikus irodalom két meghatározó alakjának sajátos együttműködését. Az adaptáció során éppen az veszett el, ami Bradbury munkásságának esszenciáját adja: Matheson átiratában Wilder ezredes személyében kiemel egy főhőst a széttartó epizódok forgatagából, lenyesegeti az eredeti lírai intermezzóit és az egyéb elkalandozásokat, hogy mindvégig csupán a két civilizáció interakciójára koncentrálhasson, egyúttal a Legenda vagyok tanulságaihoz hasonlóan hangsúlyozva a „másik” fogalmának relativitását. Ezzel egy időben a tévéverzió direkt aktuálpolitikai áthallásokkal is gazdagodott: míg az eredeti szöveg, elsősorban Bradbury melankolikusan filozofikus, és ezáltal mindvégig az univerzalitások szintjén mozgó közelítésmódjának köszönhetően következetesen távol maradt a nemzetközi helyzetre adott reflexióktól, addig a hidegháború talán legsötétebb éveiben készült adaptáció már a két kultúra harcának motívumán túl is leütögeti a felröppenő labdákat. A poszt-apokaliptikus sci-fik zsánerébe besoroló harmadik epizód már ezer szállal kötődik az ugyanezen években készült atomcsapás-filmekhez: az idegen bolygón is a végóráit élő emberi civilizáció és a maroknyi túlélő eszképizmustól hajtott végső gesztusai a hidegháború ihlette tömegfilmek legkeserűbb jelenetei közé tartoznak. Az amerikai pionír-szellemiség Matheson árnyalatnyival pesszimistább felfogásának köszönhetően az eredetinél is direktebb módon kerül idézőjelbe, s habár a zárlatban újra átviláglik Bradbury szívmelengetően humanista gondolkodásmódja, ezúttal vajmi kevéssé enyhíti a két világ pusztulásának krónikájából kibontakozó, komor kor- és emberképet.

Extrák: előzetesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10253