KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az örökbefogadott lány

Hegyi Gyula

 

Az árvák sorsa mindig megható. Akkor is, ha gonosz mostohák közé sodródnak, akkor is, ha szerető és jólelkű nevelőszülők viselik a gondjukat. E vietnami film kedves és érzékeny hősnője előbb a kegyetlenséget ismeri meg, majd közvetlenül a háború befejezése után egy közös gazdaságba kerül, s ott a családi szeretettel, a kollektíva összetartó erejével is találkozik. A világ persze sohasem problémátlan: az újjáépítés békeidejében apró lelki sérülések, kis féltékenykedések, ártatlan pletykák és röpke fejfájások felhőzik el olykor-olykor a parasztok jó kedvét. Elsősorban persze a nőkét, hiszen ők „tudvalevőleg” bonyolultabb lélekkel rendelkeznek... örvendetes, hogy az újjáépítés hétköznapjainak bemutatását így is árnyalni akarja a rendező: a magyar nézőt mégis inkább a „tájkép csata után”-jellegű dokumentumfelvételek ragadják meg egy-egy jelenet erejéig.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7733