KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Utazás a világ végére

Bende Monika

 

A Kisfilmek a nagyvilágból televíziós sorozatból megismert, vállalkozásaival rokonszenvét keltő Cousteau kapitány és expedíciója a dél-amerikai vizektől már messze jár. A repülőgéppel, tengeralattjáróval és minden földi jóval felszerelt legendás Calypso, a világ legkorszerűbb kutatóhajója az élet lehetőségeinek legvégsőbb határáig, az Antarktiszra merészkedett.

Az emberi lakóhelyekre is becsábítható leguánok, a kedves vidrák után megbarátkozunk a dermesztő sarkvidék élővilágával. Hiszen a szárazföldön oly ügyefogyottan csoszogó, de a vízben torpedókként száguldozó, kölykeiket védve nagyon is harcias pingvinek igazán tiszteletre méltó kis élőlények. S hőssé válik az előbbi támadó is, amikor saját fészkét védelmezi. A hajdani bálnavadászok elhagyott telepén a kékbálna összeállított csontváza (a még élő leghatalmasabb állat) megdöbbentő – monumentális mementó a már alig-alig jóvátehető mészárlások ellen. Leheletfinom látvány az áttetsző, mesebeli jéghal, az apró karácsonyi csengettyűre hasonlító kehelymedúza. Az utolsó felvétel is: a több száz méter magas, szigetként elterülő jéghegy belsejében a szikrázó galériák – kubista, vagy inkább szürrealista látomás.

Merre veheti még útját a híressé vált hajó? A tagbaszakadt, szőke Pierre-t (aki földön fekve duruzsolt a tojásait őrző halfarkasnak) repülőgépcsavar ölte meg. Halott már azóta a fiú is, a vonzó Philippe Cousteau, a film víz alatti felvételeinek készítője, társírója, -rendezője. Csodálatos Calypsója fedélzetén magányossá lett a természetvédő és szemmel láthatóan sikeres anyagi vállalkozó, a francia ellenállás kitüntetettje, Cousteau kapitány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7908