KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Asszonyok kútja

Barkóczi Janka

La source des femmes – belga-olasz-francia, 2011. Rendezte: Radu Mihăileanu. Írta: Alain-Michel Blanc, Radu Mihăileanu. Kép: Glynn Speeckaert. Zene: Armand Amar. Szereplők: Hafsia Herzi (Loubna Esmeralda), Hiam Abbass (Fatima), Leila Bekhti (Leila), Saleh Bakri (Sami). Gyártó: Canal+ / CinéCinéma. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 135 perc.

Az Atlasz-hegység vadregényes völgyeinek egyikében szerényen bújik meg a kis arab falu. Ez az a hely, ahol valóban nem csak puszta frázis, ha azt mondják, megállt az idő. Hogy térerő csak a vályogház udvarának mértani közepén fogható és az esti vacsorát kizárólag a homlokra erősített bányászlámpa fényénél lehet elkölteni, még elviselhető lenne, de hogy az ivóvizet is kilométerekről kell hordani, az már több a soknál. Mivel pedig a mosás-főzés-takarítás, azaz a vízigényes tevékenységek jelentősebbik hányada a háztartás nemes feladatköréhez tartozik, a víz szállítása értelemszerűen a közösség asszonyaira marad. Nem csodálkozhatunk hát azon, ha az évszázadok óta vödröket cipelő nőknél egy ponton elszakad a cérna, és férjeiktől a modern igényeket kielégítő vízvezeték haladéktalan megépítését követelik. Egyszerű kívánságuk azonban a patriarchális hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó település férfi lakossága körében vad felháborodást kelt, így a meggyőzés egyéb eszközeihez kénytelenek folyamodni: egy merész ötlettől vezérelve „szerelmi-sztrájkba” kezdenek, azaz a kérdés megoldásáig kerek-perec kiutasítják hitveseiket az ágyukból.

A Franciaországban élő Radu Mihaileanu könnyed meséjének legnagyobb értéke, hogy már-már valamiféle észak-afrikai néprajzi tanulmánynak is beillik. Tradicionális viseletek, népdalok, bennszülött szokások lelkes bemutatása teszi színesebbé az amúgy meglehetősen lapos történetet. A szép tájon kívül pedig talán a filmben felvonultatott neves női színésznők sora kárpótol leginkább a szemérmetlen gyarmatosító nézőpontért, hiszen Hiam Abbasstól Leïla Bekhtiig felvonul itt az arab származású művésznők színe és virága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11263