KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Karate lengyel módra

Ardai Zoltán

 

Sarkadi Imre jó idegzetűeknek ajánlható novellája, a Vagányok egy kevéssé komplikált fajta önérzet mechanizmusait rajzolja meg, annak a folyamatnak a koreográfiáját, amely a legmindennaposabb módon vezet a magabiztos kedélyességtől a nekiveszekedett bestialitásig. Wojciech Wojcik hasonló témájú filmjének ugyanez a kérlelhetetlen tárgyilagosság az erénye, amely nélkülöz minden társadalomvédő javallatot, ehelyett a pokoli irrealitás realitásélményét nyújtja. Ezért is feszültebb mozi a Karate lengyel módra, mint a szűkebb értelemben vett bűnügyi filmek többsége; utóbbiakban több a másodlagos elvek szerint komponált izgalom.

Két varsói fiatalember érkezik egy kisvárosba, ahol a helyi templom freskóját készülnek megfesteni. Összetűzésük támad egy unatkozó, lokális hatalmától eltelt kis bűnbandával, amely a környéket felségterületének tekinti. Ez nem is volna oly veszedelmes, ha az egyik festő nem volna egyúttal nagyon erős ember (s a lengyel karatemozgalom élenjáró tagja), akinek vonzó felesége is hamarosan megjelenik a színen. A banda főnöke egyvalakivel van olyan-amilyen érzelmi közelségben, unokabátyjával, a lezüllött egykori partizánnal, szüleit a törvénytelenségek idején vesztette el. A vidám varsói ifjak jelenléte amúgy is irritálná, de így, az erő fölényérzetétől is megfosztva, érthető módon elviselhetetlennek érzi már, hogy ne láthassa holtan vagy sírva-remegve ezt a társaságot.

Sajnálhatjuk, hogy Wojcik kemény pszichológiai stílrealizmusa csak a városka lakóinak ábrázolására terjed ki: a varsói vendégek alakja és egymás közti viszonyai reklámízű fénymázzal vannak bevonva. De így is nyomasztóan hiteles jelenetek követik egymást, amelyekben az egyre vérmesebb kontrapunktok lassan elfogadtatják az ellenféllel a törvényalatti harcot. Végül az orgyilkossá vált karatebajnok a befejező jelenetben egy kívülállótól puskagolyót kap a mellébe, így alakul ki a drámai egyenleg. E drámában Wojcik történelmi-politikai vonatkozásokat is igyekezett felvillantani. Amit azonban bizonyosan adott, az annak a képe, hogyan válhat egy nyomorult kis kaland számunkra az élet nagy kalandjává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6307