KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A kubai film Magyarországon

Koltai Ágnes

 

25 évvel ezelőtt indult meg a forradalom utáni Kubában a rendszeres filmgyártás, 123 játék-, 816 dokumentum-, 219 rajzfilm készült eddig a szigetországban. A kerek évforduló alkalmából július 20–27 között kubai filmhetet rendezett a MOKÉP.

Latin-Amerika egyik legfiatalabb filmművészete nem ismeretlen nálunk. Kubai filmet – Espinosa Pedro a Sierrába megy c. alkotását – 1963-ban mutattak be hazánkban először. A televízió bemutatói és a moziban forgalmazott évi egy kubai film után 1978-ban rendezett először filmhetet a MOKÉP. 1982-ben a Magyar Filmtudományi Intézet szervezésében retrospektív összeállítás szerepelt a Filmmúzeum programjában, tavaly ugyanitt vetítették a leghíresebb kubai dokumentarista, Santiago Alvarez életművéből válogatott filmeket. Az elmúlt évben mutatkozott be a kubai rajzfilmgyártás is. (Magyarországon egyébként a legnagyobb közönségsikert eddig a Sziget lovasai című rajzfilm érte el.)

Az idei filmhéten a legfrissebb művekkel ismerkedhettünk meg. A programban Humberto Solas Amada, Pastor Vega Egy havannai asszony, Tomás Gutiérrez Alea Bizonyos mértékig, Juan Carlos Tabío A csere, Rolando Díaz Ágyúval verébre és Federico García Túpac Amarú című filmje szerepelt. A legnevesebb kubai rendezők, Solás, Alea és Vega mellett elsőfilmesek is bemutatkoztak: Juan Carlos Tabío és Rolando Díaz vígjátékkal debütált. Humberto Solás ismét történelmi filmet készített; a Manuela (1966), a Lucia (1968) és a Cirilo Villaverde regényéből forgatott Cecília (1981) után újabb filmje, az Ainada (1983) is egy nő sorsában ábrázolja hazája történelmét. Pastor Vega, akinek Teresa portréja című filmje a Filmmúzeum programjában szerepelt, most is mai témájú művel jelentkezett, az Egy havannai asszony egy orvosnő hétköznapjait mutatja be. Tomás Gutiérrez Alea, aki a forradalom utáni Kuba első játékfilmjét, a Kubai történeteket készítette, egy forgatókönyvíró viszontagságait ábrázolja Bizonyos mértékig című művében. A film forgatókönyvét Alea mellett A csere rendezője, Juan Carlos Tabío írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6312