KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak harmadát láttuk

Mise Macedóniában

Csala Károly

 

Nem a mi hibánk, hogy csak harmadát láttuk a Mise Macedóniában című bolgár filmnek. A háromrészes műnek ugyanis csupán az első részét vette meg az illetékes magyar filmvásárló bizottság, s ezt forgalmazzák most a mozikban, szót se ejtve arról, hogy valójában csak részfilmet mutatnak.

Ennek az egy résznek magában, természetesen, se füle, se farka. Kritikát nem lehet írni róla. Még a címe sem érthető. (Gyanítom, hogy akkor sem volna érthető, ha végignéznénk a teljes filmet. Az eredeti, biblikus cím – Mera szpored mera – amivel szemlátomást nem birkóztak meg a fordítók, szó szerint: „mértéket mérték szerint”, magyarán ugyanannyit tesz, mint „szemet szemért, fogat fogért”. A magyar filmcím viszont Szvoboda Bâcsvarova regényére utalna, amelynek alapján a filmet forgatták, félresiklatva az „Illés-napi liturgiá”-t, ami képletes, hiszen nem vallásos szertartásra, hanem az 1903. augusztus 2-án kirobbant törökellenes makedón felkelés szervezésére vonatkozik.)

De azért ebből az egy részből is kiderül, hogy nem szokványos történelmi tablóról van szó, hanem komoly, művészi erényekben bővelkedő filmalkotásról. Rendezője, Georgi Djulgerov ma Bulgáriában talán a legvitathatatlanabb tekintélynek örvendő filmkészítő a szakmában. (Tehát nem kasszasiker s nem is hivatalos elismerés támogatja tekintélyét, hanem „csupán” művészi tehetsége.) A makedónkérdés pedig, amiről filmje szól, egyike Európa legérdekesebb, máig ható, történelmi problémáinak.

Méltatlan eljárásnak esik így áldozatul egy figyelemre mindenképpen méltó művészfilm. Nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6675