KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/december
1895–1995
• Lukácsy Sándor: Mindennapi káprázataink
• Horváth György: Álmomban Keaton A Generális helyszínén
• Molnár Gál Péter: Arany-film Honi kezdetek
NŐ-IDOLOK
• Molnár Gál Péter: Szőkék előnyben Hősnő-tipológia

• Popper Péter: Százéves fiatalok A film és a pszichoanalízis
• Ardai Zoltán: Örök erdő Álomsúly
• Bikácsy Gergely: „Sivatagi tizenhármak” Vissza a filmművészetbe
• Kelecsényi László: „Sivatagi tizenhármak” Vissza a filmművészetbe
• Jancsó Miklós: Száz év magány
• Szilágyi Ákos: Mi a mozi most? Gutenberg printere

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank

Greskovits Béla

 

Va banque (ejtsd: vabank), e francia kifejezés annyit tesz: az egész bankért játszott szerencsejáték. Jó cím. Ebben az 1930-as években, Lengyelországban zajló kedélyes krimiben tényleg bank – egy valódi hitelintézet – kirámolására megy ki a játék, és szerencse is jócskán kell hozzá. Hiszen Kramer, az alvilágból felkapaszkodott bankár, „alulnézetből” is szakértője a bankügyeknek, mondhatni hivatalból ismernie kell a biztonsági berendezések támadható pontjait.

Va banque játszik hát a Kramer-bank kirablását tervező, frissen szabadult éltes vagány. Számára becsületbeli (bűn) ügy ez. Stílszerűen kíván leckét adni a bankárnak, egykori bűntársának, aki őt magát hűvösre, legjobb barátját pedig hidegre tetette. A mackós kasszafúró-doyenen kívül egy kiérdemesült nyugdíjas betörő és két tiszta tekintetű gengszter-növendék is szorgoskodik a „hóhér akasztásán”. Előbbit a hivatásszeretet hajtja, utóbbiakat pedig a tudásszomj s az érlelődő bizalom az első szárny – akarom mondani – álkulcs-próbálgatásaikat vigyázó vének szakértelme iránt. Mulatságos kompánia. Bolondoznak, ugratják egymást, békebeli jófélék. Minden békebeli. És bár olykor a történések tempója is andalítóan az, nézhető ez a derűs, üres szamárság. Megérdemli, hogy aránylag szellemes csattanóját ígéretes hallgatással reklámozzam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6549