KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/január
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Louis Malle halálára
ZOLNAY PÁL
• Bérczes László: Retusálás nélkül In memoriam Zolnay Pál
• Székely Orsolya: Beszélgetés 1993-ból In memoriam Zolnay Pál
VÁROSVÍZIÓK
• Bojár Iván András: Rejtőző Budapest Beszélgetés Rajk Lászlóval
• Schubert Gusztáv: Zuhanás közben A gyűlölet
• Ardai Zoltán: Éjjel a telepen Hüvelyk Matyi nyomában
TITANIC
• Déri Zsolt: Az enciklopédista Beszélgetés Peter Greenawayjel
• Forgách András: Vigyázat: eredeti! Balsors
• Csejdy András: Máskéntbűnözők A néma tanú; A gyilkos; Országúti járőr
• Déri Zsolt: Inkább az ellentáborban Beszélgetés Alex Coxszal
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Száz év, s más semmi? Velence
• Kovács András Bálint: Hangok és csendek Pordenone
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Nyolcvan kattintással a Föld körül Infománia
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Az árván maradt bérgyilkos Égi manna
• Dániel Ferenc: Tengeri liliomok közt vezekelni? Leni Riefenstahl
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Pigalle
• Takács Ferenc: György király
• Barna György: Georgia
• Hegyi Gyula: Hamlet, vagy amit akartok
• Vidovszky György: Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le
• Sneé Péter: Pár lépés a mennyország
• Sneé Péter: Szirének Sirens
• Ardai Zoltán: Jade
• Hungler Tímea: Dredd bíró

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bízzál bennem!

Koltai Ágnes

 

A szörnyek, a földönkívüliek és a programozott gyilkosok korában már-már szerethetjük ezt a kedvesen semmitmondó és nagyvonalúan csacska thriller-burleszket. Mert a Nadine, ez a bohókás krimi-retro a bűnügyi történet és a vígjáték vegyítésével feloldja a nézőben a gyilkosság utáni űrt. Itt az erőszak nem feltétlenül erőszakot szül, s a sérelmek sem kívánnak azonnali véres megtorlást.

A történet 1954-ben, a Texas állambeli Austinben játszódik, s úgy bonyolódik, mint a csöncsöngyűrű gyerekjáték: mindenki egy bizonyos képet keres, ami éppen nem annál van, akinek kellene. Öreg kocsik, lerobbant kisvárosi házak és életek díszítik a komikus képüldözést. Minden olyan ismerősen lepusztult, kisstílű, még a gyilkos szerepét magára öltő Rip Torn is csak amolyan hétvégi, műkedvelő gazembert játszik. Róbert Benton, aki a Bonnie és Clyde s a Rossz társaság forgatókönyvírójaként, illetve a Kramer kontra Kramer és a Helyek a szívben rendezőjeként megmutatta már, hogy tökéletesen ismeri a hollywoodi filmes észjárást, ezúttal a könnyed francia bűnügyi komédiákból merített. Láthatóan Philippe de Brocát tartja a legtöbbre, olyannyira, hogy halhatatlan poénját is kölcsönvette. Azt a kópésan otromba megjegyzést, amit Belmondo tett az Egy kínai viszontagságai Kínában című filmben, amikor félénk szolgája szóvá tette, hogy fél a hegy tetején, s majd kiugrik a szíve. A jó tanács, mint tudjuk, így szólt: „jól szorítsa össze a seggét”. Ezt az utasítást kapja a Nadine-t alakító Kim Basinger is, amikor egy ingatag létrán kell másznia. Hát ennyit az amerikai filmről, amely megmutatja szegény európai testvéreinek, hogy mi a sikeres mozi titka: végy egy jó ötletet mástól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4407