KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmodozás

Kulcsár Mária

 

Egy lett kisváros gyerektársadalmának életét mutatja be Rihard Piksz, a rendező. Pontosabban a kitaláló. Ilyen gyerekközösség ugyanis nem létezik. Ezek a színtelen, íztelen kis lények olyan felnőtt ember fejében születhettek, aki sok ifjúsági regényt olvasott, de kevés élő kamaszgyereket látott. Mintha ingerszegény környezetből kikerült, hátrányos helyzetű gyerekek tengés-lengését figyelnénk, akik sem szeretni, sem gyűlölni, sem játszani nem tanultak meg. Nincs valós kapcsolatuk sem egymással, sem a felnőtt világgal, s az álmodozónak kikiáltott kisfiú fantáziája abban merül ki, hogy egy fényképnegatívra került ujjnyomot repülő csészealjnak néz.

A képet és gondolatainkat dúsító, színező háttér nem létezik. A lehető leglaposabb beállításban, legunalmasabb kameraállásból fényképezett mezők és megjegyezhetetlen lakásbelsők szolgálnak helyszínül epizódszereplők, figurák nélkül. Az ódon lettországi kisvárosból pedig – mely már-már felkeltené kíváncsiságunkat – egy buszpályaudvart ismerhetünk meg.

Az Álmodozás „ingerszegény” film, mely nézőjéből tökéletes közömbösséget vált ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6900