KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Félek

Harmat György

 

Filmek tömege győzött meg minket arról, hogy terrorakciókban és politikai gyilkosságokban bűntársak a titkosszolgálat vezetői és a bűnözök.

Az újabb Damiani-film témája és következtetése unásig ismert tehát, a kérdés egy lehet: elég fordulatosan bonyolódik-e a történet? A ritmus elbírna némi gyorsítást, de még a végjáték is, amelyben percenként változik jó és rossz győzelmének esélye, a film azért leköti érdeklődésünkét. Hogy a figurák nem teljesen egysíkúak. nagyban köszönhető a színészeknek, különösen a bergmani érzékenységet más környezetben is őrző Erland Josephsonnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/07 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7800