KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle díjai
• Szilágyi Ákos: Stalker halott Alekszandr Leonyidovics Kajdanovszkij
FILMSZEMLE
• Ardai Zoltán: Száz forintnak ötven a fele Játékfilm
• Jeles András: Vászka és a kisbaba Gothár, Szirtes
• Vajda Mihály: Tényleg van? Játékfilm
• Dániel Ferenc: Zsűritag, távkapcsolóval Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Rövid képzelet Kisjátékfilm
• Bakács Tibor Settenkedő: Mi lesz veletek? Csajok
• Báron György: Repríz Szamba
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Megabyte és öröklét Hírnév az interneten
• Nyírő András: A netburger Infománia
• Bodoky Tamás: Egyetlen szárnycsapás Pillangó-hatás a Műcsarnokban
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Globális szemek Műholdmonopoly
• Várkonyi Tibor: Privát tévék, közerkölcsök A TF 1-botrány
• Spiró György: Altatás Égi manna

• Karátson Gábor: Buster Keaton még csak száz éves
• Déri Zsolt: Adapter Beszélgetés Volker Schlöndorff-fal
• Csejdy András: Belefér az időbe Halott ember
• Bori Erzsébet: Polanski szökései A Halál és a lányka
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Jane Eyre
• Takács Ferenc: Értelem és érzelem
• Schubert Gusztáv: Othello
• Vidovszky György: A hetedik testvér
• Barna György: Szemtől szemben
• Tamás Amaryllis: Óvakodj az idegentől
• Hungler Tímea: Játékháború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Karate lengyel módra

Ardai Zoltán

 

Sarkadi Imre jó idegzetűeknek ajánlható novellája, a Vagányok egy kevéssé komplikált fajta önérzet mechanizmusait rajzolja meg, annak a folyamatnak a koreográfiáját, amely a legmindennaposabb módon vezet a magabiztos kedélyességtől a nekiveszekedett bestialitásig. Wojciech Wojcik hasonló témájú filmjének ugyanez a kérlelhetetlen tárgyilagosság az erénye, amely nélkülöz minden társadalomvédő javallatot, ehelyett a pokoli irrealitás realitásélményét nyújtja. Ezért is feszültebb mozi a Karate lengyel módra, mint a szűkebb értelemben vett bűnügyi filmek többsége; utóbbiakban több a másodlagos elvek szerint komponált izgalom.

Két varsói fiatalember érkezik egy kisvárosba, ahol a helyi templom freskóját készülnek megfesteni. Összetűzésük támad egy unatkozó, lokális hatalmától eltelt kis bűnbandával, amely a környéket felségterületének tekinti. Ez nem is volna oly veszedelmes, ha az egyik festő nem volna egyúttal nagyon erős ember (s a lengyel karatemozgalom élenjáró tagja), akinek vonzó felesége is hamarosan megjelenik a színen. A banda főnöke egyvalakivel van olyan-amilyen érzelmi közelségben, unokabátyjával, a lezüllött egykori partizánnal, szüleit a törvénytelenségek idején vesztette el. A vidám varsói ifjak jelenléte amúgy is irritálná, de így, az erő fölényérzetétől is megfosztva, érthető módon elviselhetetlennek érzi már, hogy ne láthassa holtan vagy sírva-remegve ezt a társaságot.

Sajnálhatjuk, hogy Wojcik kemény pszichológiai stílrealizmusa csak a városka lakóinak ábrázolására terjed ki: a varsói vendégek alakja és egymás közti viszonyai reklámízű fénymázzal vannak bevonva. De így is nyomasztóan hiteles jelenetek követik egymást, amelyekben az egyre vérmesebb kontrapunktok lassan elfogadtatják az ellenféllel a törvényalatti harcot. Végül az orgyilkossá vált karatebajnok a befejező jelenetben egy kívülállótól puskagolyót kap a mellébe, így alakul ki a drámai egyenleg. E drámában Wojcik történelmi-politikai vonatkozásokat is igyekezett felvillantani. Amit azonban bizonyosan adott, az annak a képe, hogyan válhat egy nyomorult kis kaland számunkra az élet nagy kalandjává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6307