|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziSárkányvadászokParádi Orsolya
Chasseurs de dragons – francia-német-luxemburgi 2009. Rendezte: Arthur Qwak és Guillaume Ivernel. Írta: Frédéric Lenoir és Arthur Qwak. Zene: Klaus Badelt. Gyártó: Futurikon / Luxanimation / Trixter Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 80 perc.
Ha egy animációs film felütésként egy Escher-kép bonyolultságát, a Miyazaki-féle Laputa, a repülő kastély és a Végtelen történet univerzumát képes felidézni, némi Kis herceges beütéssel és egy csipetnyi Shrekkel, az bíztató kezdetnek tekinthető. Ebben a mutáns sárkányok dúlta, pusztuló világban minden lebeg, és esik szét. Ameddig a szem ellát, kisebb-nagyobb szigetek keringnek egymás körül, a hatalmas palotányitól az egylépésnyiig. Előbbiben él Arnold király és unokahúga, a kis Zoe, aki mást sem tesz, csak hős lovagokról álmodozik. Az óriás testű, aranyszívű hallgatag Lian-csu, és szószátyár, élelmes kis barátja, Gwizmo botcsinálta sárkányvadászok, szívük vágya egy farmon élni. Egy marék arany hatására mégis felkerekednek, hogy megkeressék és legyőzzék a Világfaló szörnyet, Zoe pedig elszökik zsarnok felmenőjétől, hogy velük tartson. Látványvilág tekintetében monumentális és unikális alkotás a francia-német-luxemburgi koprodukció. A dolgok és a viszonyrendszerek relativitását, a világ bizonytalanságát a lebegéssel gyönyörűen szimbolizáló kulissza által a film üzenete – a barátság összetartó ereje, a hit és gyermeki fantázia megóvása, a kitartás fontossága – még meggyőzőbb lehetne, ha a kissé halovány és döcögő dramaturgia nem rontana az összhatáson. A figurák kedvesen amorfak és mindegyiknek megvan a maga jellegzetes vonása, de emellé nem társul igazi karakter: a nagy mafla kifejezetten unalmasra sikeredett. Van ugyan izgalom, van megkönnyebbülés, de katarzis nincs. Mégis, a látványvilág zsenialitása és igényes kidolgozása miatt a Sárkányvadászok kiemelkedő gyerekfilm: újabb bizonyíték a fantázia határtalanságára.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2117 átlag: 5.56 |
|
|
|
|