KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A sötétség határán

Baski Sándor

Edge of Darkness­ – amerikai-brit, 2010. Rendezte: Martin Campbell. Írta: William Monahan és Andrew Bovell. Kép: Phil Meheux. Zene: Howard Shore. Szereplők: Mel Gibson (Thomas Craven), Caterina Scorsone (Melissa Conway), Danny Huston (Bennett), Ray Winstone (Darius Jedburgh), Bojana Novakovic (Emma Craven). Gyártó: Warner Bros. / BBC Films. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 108 perc

 

Nyolc évnyi kihagyást követően – a Jelek óta inkább csak rendezői karrierjét építette és személyes reputációját rombolta – Mel Gibson ismerős szerepben, illetve szerepekben tér vissza. A sötétség határán-ban szinte a teljes, a ’90-es évek során bemutatott repertoárját felidézi, a bosszúszomjas akcióhőst (Visszavágó), az elkeseredett apát (Váltságdíj, A hazafi) és a politikai konspirációk közepébe csöppent, nem ok nélkül paranoiás kisembert (Összeesküvés-elmélet). Megfáradt-kiégett bostoni rendőrt alakít, aki, lánya halála ügyében nyomozva, egy illegális tevékenységeket folytató – konkrétan: atomfegyvereket gyártó –, kormányzati körökkel együttműködő óriáscéggel kerül szembe.

Feltűnik a műfaj minden kötelező kelléke, kezdve a Cég bosszújától rettegő informátoroktól, a machinációikat elegáns felhőkarcolókból irányító korrupt figurákon át a főhőst a nap 24 órájában követő, sötétített szélvédőjű, fekete autókig, de a történet fordulatait is könnyedén ki lehet számítani. Martin Campbell, akarva-akaratlanul, egy régimódi – bár helyenként kifejezetten stílusos – thrillert forgatott; ebben rejlik filmjének bája, de ez egyben a legnagyobb hibája is.

A történet eredetije, az azonos című, 1985-ben bemutatott sorozat, amelyet máig a brit televíziózás legjobb drámái közt tartanak számon, és amelyet szintén Campbell rendezett, még jóval több volt szimpla krimi-thrillernél – a hidegháborús állapotokra, a Reagan-Thatcher-érára, és a nukleáris energiával kapcsolatos félelmekre reagált, viszonylag realista stílusban. A téglával Oscart nyerő William Monahan forgatókönyve próbálja ugyan aktualizálni a témát – a filmbéli Northmoor hasonlít is a Halliburton-féle, hírhedt kormányközeli cégekre –, de A sötétség határán mint politikai thriller, meglehetősen ártalmatlan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10108