|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA nyakörvGéczi Zoltán
Danny the Dog/Unleashed – amerikai–francia, 2005. Rendezte: Louis Leterrier. Szereplők: Morgan Freeman, Bob Hoskins, Jet Li. Forgalmazó: Gamma. 115 perc.
Bizarr vonósnégyest alkot a francia producerpápa (Luc Besson), az önjogán ritkán emlegetett rendezőiparos (Louis Leterrier), az ázsiai harcművészeti filmek királya (Jet Li) és a kortárs színészklasszisként nyilvántartott amerikai veterán (Morgan Freeman). A kollaboráció eredménye a partitúra színvonalán túl csakis azon múlhat, hogy ki képes magához ragadni az elsőhegedűs szerepét, melyikük interpretációja jut érvényre a közös produkcióban.
Luc Besson szkriptje sokkalta betegesebb és erőszakosabb, mint azt a gall filmgyárigazgató szakmai önéletrajzát ismervén megszokhattuk. Főszereplője, Danny retardált, állati sorban tartott férfi; harcra kondicionált, hiperagresszív pitbull, aki egy londoni uzsorás (Bob Hoskins) megtorlófegyvereként működik. Primitív életvitelét egy baleset töri meg, s megszokott környezetből kiesvén egy vak zongorahangoló fogadja be, ki nevelt lányával együtt veszi pártfogásába. Új családja szélesre tárja előtte egy másik világ kapuját, melyből adódóan veszedelmes igények támadnak benne, miközben szolgálatait hiányoló régi gazdája is vissza akarja szerezni értékes csatlósát.
A nyakörv szinte sértően szimpla dramaturgiára épített, helyenként – főleg a játékidő második harmadában – mégis elragadó, megejtően szentimentális film, amely különös ambivalenciája ellenére is mindvégig működőképes tud maradni. Freeman még akkor is jó, amikor nem az, ennélfogva a vak mentor figuráját is a született gentleman fölényes eleganciájával valósítja meg; Pierre Morel szobabelsői Zsigmond Vilmos intim hangulatú képeit idézik, a kvartett vezérszólamát azonban a merőben idegen szerepre szerződött Jet Li játssza. A kultikus harcművész bávatagon merengi a zongorát, bolondos bájjal harap a fagylaltba, a kölyökkutyák kíváncsiságával fürkészi a világot, s bár drámai színészként nem bizonyul kiugró tehetségnek, ugyanakkora szívvel és odaadással alakítja a traumatizált kisfiút, mint ahogy küzd – ez pedig még ma is sokkal több az elégségesnél.
Extrák: Werk; kisfilm; kimaradt jelenetek; bakiparádé.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1345 átlag: 5.52 |
|
|
|
|