|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDTorrente 4. – Halálos válságVarga Zoltán
Torrente 4 – spanyol, 2011. Rendezte: Santiago Segura. Szereplők: Santiago Segura, Carlos Areces, Goyo Jiménez. Forgalmazó: Budapest Film. 93 perc. Ha óhatatlanul túloz is egy elragadtatott méltatás, miszerint a spanyol kultúra két örökérvényű alakot adott az emberiségnek, s Don Quijote mellett Torrente a másik, az mégis tagadhatatlan, hogy a hihetetlenül degenerált exrendőr karakterét nemcsak spanyolhonban övezi masszív kultusz, de szerte a világon, ahol fogékonyak a fekete – és jobbára módfelett tapló – humorral bélelt komédiára. Torrente gyakorlatilag a politikai korrektség szemében véteknek számító összes tulajdonság sűrítménye, a sovinizmustól kezdve szexista („Ezek a nők: nem elég, hogy kurvák, még fizetni is kell nekik”) és rasszista („Egy dzsungellakó költözött a Fehér Házba, de nem takarítóként”) megnyilvánulásaiig – a figurát azonban éppen mérhetetlen elrajzoltsága miatt nem lehet kárhoztatni. Az 1998-as, egy detonáció erejével felérő debütálás óta az író–rendező–főszereplő Santiago Segura immár negyedik alkalommal bújik kabalafigurája zsíros bőrébe, aki ezúttal is megpróbál a lehető legtöbb pénzt megkaparintva kikerülni a bűnügyi bonyodalmakból, s ez a játszma a gazdasági (v)álság örvényeiben fuldokló Európa keserű karikatúráját nyújtó jelenetek tanúsága szerint minden korábbinál nagyobb téttel bír. Noha egyik Torrente-folytatás ereje sem vetekszik az alapfilmével, jól működő akcióvígjátékok: a harmadik és a negyedik rész – a luxusközegbe helyezett, kevésbé sikerült második tétellel ellentétben – abba az izzadságszagú, koszos és lecsúszott miliőbe kalauzol, ahová Torrente s az őt körülvevő válogatott lúzerek és borzasztó családtagok igazán passzolnak, miközben Segura egyre nagyobb teret ad konkrét filmek paródiájának is (jelen esetben A nagy szökés-típusú filmeken élcelődik).
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1124 átlag: 5.59 |
|
|
|
|