KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1996/május

KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Hibaigazítás

Peternák Miklós

A Filmvilág 1992. decemberi számában az INTERMÉDIA Tanszékről közölt interjúba számos hiba csúszott, melyek közül egynek a helyesbítését kérem.

A bevezető szöveg említi, hogy e tanévben vendégtanárként meghívtuk Ivan Ladislav Galeta „szerb” művészt – a tények iránti tisztelet azonban megköveteli, hogy leszögezzem, Galeta, aki Zágrábban él, inkább horvátnak mondható. Bár anyja magyar, apja cseh, bátyja német, és bár se a szerb nép, se a szerb művészek ellen semmi kifogásunk, azt ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy Galeta ne inkább horvát lenne, mintsem szerb. Különös tekintettel a születés helyére stb. Közel vagyunk egymáshoz és felületesen – sem – ismerjük egymást. Galeta két filmet készített a BBS-ben. Munkáiról több tanulmány jelent meg magyarul.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1993. február 25-től Galeta munkáiból és a Multimedia Centrum dokumentumaiból kiállítás nyelik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, s ugyanezen a héten folytatja e félévben megkezdett előadásait.

Tisztelettel

Peternák Miklós

Intermedia