|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziA könyvtolvajHuber Zoltán
The Book Thief – amerikai-német, 2013. Rendezte: Brian Percival. Írta: Markus Zusak művéből Michael Petroni. Kép: Florian Ballhaus. Zene: John Williams. Szereplők: Sophie Nélisse (Liesel), Geoffrey Rush (Hans), Emily Watson (Rosa), Ben Schnetzer (Max). Gyártó: Fox 2000 Pictures / Babelsberg. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 125 perc.
A második világháború borzalmairól, a náci
rezsim rémtetteiről újra és újra beszélni kell, friss nézőpontokat, eddig nem
használt perspektívákat találni azonban egyre nehezebb. A harmincas éveit
taposó ausztrál író, Markus Zusak a feladathoz emigráns szülei háborús
történeteiből és Anna Frank naplójából merített ihletet. Sikerkönyve ígéretes
alapötletre épül, a hitleri diktatúra hétköznapjait ugyanis egy árva német
kislány szemszögéből tárja elénk. Bár a most elkészült mozgóképes adaptáció a young adult regények aktuális divathullámán futott be, a veretes
kivitelezésű film vészesen eltéveszti a célközönséget.
A brit Brian Percival
kiváló színészekkel, csodálatos képekkel dolgozik, mégsem tudja eldönteni,
kinek meséli a történetet. A Harmadik Birodalom kulisszái között felcseperedő
Liesel szomorú kalandjait a rendező nagy műgonddal, ám igen komótosan bontja
ki. A mostohaszülők elfogadása, az első szerelem és a felnőtté válás motívumai
az igényesebb tinimozikat idézik, míg a szentimentális, ünnepélyes
fogalmazásmód a súlyosabb történelmi drámák megoldásait követi. Percival végig
e két ellentétes minőség között ingadozik és nem képes megtalálni a közös
nevezőt. Az aránytalanságok miatt végül a könnyfakasztás is elmarad. A kis
Liesel sorsa bizonyára megolvasztja majd az idősebbek szívét, a kedves figura
mégsem válik igazán érdekessé. A nagy ívű narráció, a könyvek szeretete
erőltetett adaléknak tűnik és a nyilvánvaló kliséken kívül a náci
Németországról sem tudhatunk meg semmi újat. Az embertelenség és a fanatizmus
őrülete, az átlagemberek elkeseredett túlélési stratégiái elsősorban a
fiatalabb korosztály számára szolgálhatnának fontos tanulságokkal. A lányka
érzelmi problémáival ők azonosulhatnának a leginkább, a film kimért, míves
stílusát látva azonban épp az ifjabbak unatkoznak majd a legjobban.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 423 átlag: 5.54 |
|
|
|
|