|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDGyilkos szezonBocsor Péter
Killing Season – amerikai, 2013. Rendezte: Mark Steven Johnson. Szereplők: Robert De Niro, John Travolta, Milo Ventimiglia. Forgalmazó: ProVideo. 91 perc.
A Gyilkos szezon alkotói bevallottan olyan mintákat követtek, mint A lápvidék harcosai (1968), a Gyilkos túra (1972) vagy A vadon foglyai (1997), amikor az
érintetlen természetben élethalálharcot vívó, és közben morálisan felőrlődő
férfiak küzdelmének toposzához nyúltak. Evan Daugherty forgatókönyvíró
eredetileg a Shrapnel címet adta a történetnek,
amelyben két, ellentétes oldalon harcoló második világháborús veterán
évtizedekkel a háború után megpróbál leszámolni egymással és a saját múltjával.
Noha a címet megváltoztatták, és az immár boszniai veteránok − egy az
önbíráskodás bűnébe esett amerikai katona (Robert De Niro), és a brutális szerb
szabadcsapat, a Skorpiók kínzómestere (John Travolta) − által vívott személyes
háborút a jelenbe helyezték át, a forgatókönyv eredeti címe továbbra is kulcsot
kínál a film alapkonfliktusának megértéséhez.
A
közelmúlt háborús traumája ugyanis mindkettejük számára feldolgozhatatlan
élménynek bizonyul, akár egy bennmaradt gránátrepesz, amelynek eltávolításához
akaratra, vagyis a múlttal való szembenézésre, az ősellenségnek tett vallomásra
van szükség. Olyan belső konfliktusra épül tehát a történet, amely remekül
illeszkedik az említett filmes elődök tematikájába, és a két főszereplő
izgalmas, eltérő irányú jellemfejlődését ígéri.
A
film elején pergő képekben felvázolt ígéretes koncepciót azonban zavarba ejtően
gyengén bontja ki Mark Steven Johnson rendező (Simon Birch, a kisember; Daredevil).
Az egymáson keresztüli önmegértés lehetőségét kínáló párharc hamar mechanikus
szerepcserék sorozatává silányul, amelyben az éppen nyerő helyzetben lévő, az
ellenfelét foglyul ejtő fél közhelyes monológjai elég időt hagynak a másiknak,
hogy az felülkerekedjék. Eközben hol túlzóan erőszakos, hol pedig már-már
komikus kínzási módszerekkel − amilyen például a cukor helyett drámai
mennyiségű sóval ízesített limonádé locsolása − araszolnak az így valóban
megkönnyebbülést jelentő közös vallomás felé: mi egyformák vagyunk, te és én.
Extrák: nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 496 átlag: 5.76 |
|
|
|
|