|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA pók fészkeTosoki Gyula
Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.
Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat
követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével
és a karaktereivel Carpenter A 13-as
rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik
pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett).
Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a
klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a
számítógépes játékok világával ötvözi. A
pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és
munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják,
és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák
robbantgatása marad számukra.
A
strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata
négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet,
az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett
albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző –
és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan
albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a
másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a
támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott,
elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk
bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor
ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a
szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.
Extrák:
semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 460 átlag: 5.74 |
|
|
|
|