|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDSvindlerekSoós Tamás Dénes
The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.
Jim
Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a
nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú,
szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani
megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves
bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel.
A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának
lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra
specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem
a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük
az érdekes. Ugyan a Svindlerek
filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a
mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba
visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális
viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a
jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.
A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a
megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív,
romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig
a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód
alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik:
Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb,
heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo
noirt készíteni.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 626 átlag: 5.63 |
|
|
|
|