|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA kopár szigetCzirják Pál
Hadaka no shima – japán, 1960. Rendezte: Kaneto Shindo. Szereplők: Nobuko Otowa, Taiji Tonoyama, Shinji Tanaka, Masanori Horimoto. Forgalmazó: Etalon Film. 94 perc.
Kaneto
Shindo 1960-ban bemutatott filmje több szempontból mérföldkőnek tekinthető.
Egyrészt a rendező nemzetközi elismertségét – az 1952-ben készült Hiroshima gyermekei után – ez az
alkotása szilárdította meg; másrészt szokatlanul visszafogott, letisztult
fogalmazásmódjával e szótlan dráma szinte azonnal a modernista film egyik
hivatkozási pontjává vált. Nem véletlenül, hiszen a természet erőivel
mindennapos küzdelmet folytató földműves család nehéz sorsát bemutató történet
szépen rezonált az európai gondolkodást akkortájt élénken foglalkoztató egzisztencialista
filozófia alapvető problémaköreire. Mintha csak Camus esszéjéhez, a Sziszüphosz mítoszához kívánt volna
mozgóképi kommentárt fűzni a távol-keleti alkotó. Miközben világképe
valószínűleg jóval többet köszönhet a japán színjátszás hagyományainak, mint
bármely nyugati szerző hatásának.
A megjelenített léthelyzet embertelensége és az ábrázolásmód
különös lefojtottsága elementáris erejűvé teszi a művet. A kietlen tájban
hangtalanul küszködő emberpár képe szinte beleég a néző emlékezetébe. Pedig a
dialógusok hiánya korántsem jelent teljes némaságot. A természet és az évszakok
örök körforgása által keretezett munka ismétlődő zajait, neszeit Hikaru Hayashi
emblematikus zenéje egészíti ki. A kopár
sziget végül egyfajta profán szenvedéstörténetté válik, amely éppen
megrendítő formai egyszerűségével emelkedik a nagy művek sorába. Az Etalon Film
a hazai dvd-kiadás régi adósságát törlesztette az alkotás megjelentetésével.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 668 átlag: 5.46 |
|
|
|
|