|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziMichel Houellebecq elrablásaVajda Judit
L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014.
Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők:
Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois
(Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
93 perc.
Michel Houellebecq
híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan
szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt
futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog
le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával:
nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben
is feltűnt már. A térkép és a táj
című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot
mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.
Michel
Houellebecq-nek hívják a Michel
Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is –
ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva
is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller.
Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával
összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja
ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a
napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható
tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a
Houellebecq elrablására megbízást adó illető.
Guillaume
Nicloux korábban egy veretes irodalmi
adaptáció (Az apáca) mellett
szabályos thrillereket (Személyes ügy,
Az őrület vonzásában) is rendezett,
most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre
irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki,
sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is,
ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós
üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a
filmbe.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 404 átlag: 5.42 |
|
|
|
|