|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziX-Men: Az eljövendő múlt napjaiKránicz Bence
X-Men: Days of Future Past – amerikai, 2014. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Chris Claremont története alapján Matthew Vaughn, Jane Goldman és Simon Kinberg. Kép: Newton Thomas Sige. Zene: John Ottman. Szereplők: Hugh Jackman (Logan), James McAvoy (Xavier), Michael Fassbender (Magneto), Jennifer Lawrence (Raven), Nicholas Hoult (Hank). Gyártó: Marvel Entertainment / 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 132 perc.
Az első két X-Men filmet rendező Bryan Singer idén visszavette a széria
karmesteri pálcáját, hogy közös nevezőre hozza az eredeti trilógia és a múltban
játszódó Az elsők univerzumát. Ám
hiába indul a cselekmény az apokaliptikus közeljövőben, az idős Xavier
professzor és tanítványai főleg a rajongók kedvéért tűnnek fel, ellentétben az X-Men képregények pápájaként tisztelt
Chris Claremont alapsztorijával, ahol mind az őrrobotokkal való háborúskodás,
mind a múltbéli merénylet megakadályozása érdekében bevetett időutazás
körülményei bővebben ki vannak fejtve – a film megértését nehezíti, hogy
minderre vonatkozóan csak elnagyolt jelzéseket kapunk.
A régi gárdából egyedül
Logannek jut komolyabb szerep: most az egykor forrófejű kívülálló kerül
mentorszerepbe, vagyis az alkotók is felismerték, hogy Hugh Jackman nehezen
leplezhető öregedésére illik reflektálni – a fiatal mutánsokat játszó intellektuális
sztárok (McAvoy, Fassbender, Lawrence) viszont erőlködés nélkül viszik a
vállukon a produkciót. A kulisszaként megjelenő hetvenes évek világa újra azt a
retró-vonzerőt képes nyújtani a nézőnek, mint Az elsők, másrészt, a tisztességtelen politikai machinációk és
összeesküvések évtizedéről lévén szó, találó hátteret képez a mutánskrónikákat
hitelesítő, egyfajta alternatív történelemképet felmutató franchise-építési
stratégiához. Vagyis a történelem átírásának feladata kétszeresen a film
tétjévé válik: az X-Ment hadba küldő
Fox stúdiónak úgy sikerülhet felvennie a kesztyűt a keresztutalásokkal építkező
Marvel-filmekkel, hogy hőseit gondosan integrálja a hidegháborús múlt
sorsfordító eseményeibe, mintha Magneto, Xavier és a többiek mindig is velünk
lettek volna. Mindez szerencsésen együtt jár azzal az érezhető törekvéssel,
hogy ne a látványos akciókon, hanem a karakterek lassan megérő döntésein múljon
a játszma végkimenetele.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 189 átlag: 5.04 |
|
|
|
|