|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDJenkikKránicz Bence
Yanks – angol–amerikai, 1979. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Richard Gere, Lisa Eichhorn, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: MGM-UA. 138 perc.
Noha senkinek nem az ő neve ugrik be
elsőként, ha a hatvanas évek brit újfilmjei kerülnek szóba, John Schlesinger a free cinema meghatározó alkotójaként
vált ismertté. Politikusabb és társadalmi ügyekben elkötelezettebb
pályatársainál, Reisznél vagy Richardsonnál azonban sokkal jobban boldogult a
tengerentúlon, új-hollywoodi sikerfilmjei pedig anyagi lehetőséget teremtettek
számára, hogy rendre visszatérjen forgatni Angliába. Ebben a tekintetben az Éjféli cowboy-t követő Átkozott vasárnap és a Maraton életre-halálra után készített Jenkik is a rendező szívügyének
számított, ez utóbbi film ráadásul Schlesinger nemzedékének fontos tapasztalatát,
a II. világháború alatt a szigetországban állomásozó amerikai katonák és a
helyiek kényszerű együttélését dolgozza fel.
A jenki Matt (Richard
Gere) és a brit Jean (Lisa Eichhorn) szerelméről szóló történet az egyébként
sem újító szelleméről híres rendező kezei között régimódi,
a klasszikus Hollywood háborús melodrámáit idéző filmmé formálódik, melynek
érdekessége elsősorban abban áll, ahogyan a műfaj nemes hagyományait betartva a
történelmi valóság kevésbé fennkölt, ebben a zsánerközegben finoman szubverzívnek
ható részleteit is megmutatja. A kulcsszó az átmenetiség: a frontra vonult
férfiak nélkül élő angol nők és a könnyű kalandokat kereső amerikai katonák
egyaránt tisztában vannak vele, hogy a kialakuló kapcsolatok nem tarthatnak
sokáig, az érzelmeknek viszont nem lehet gátat szabni. Van, aki higgadtan,
támogatást keresve bonyolódik bele egy viszonyba, mások a holnappal nem
gondolva összeházasodnak. Hőseink sem maradhatnak együtt, csak a viszontlátás
esélyét harcolhatják ki maguknak. Emiatt a happy end sem kézenfekvő, sőt, a
pályaudvaron tolongó, a hazainduló katonáktól ki tudja, mit remélő asszonyok
képe némi szatirikus élt is kölcsönöz a bő lére eresztett, míves, mára kissé
porosnak ható mozidarabnak.
Extrák: nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 114 átlag: 5.39 |
|
|
|
|