KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sétáló agyhalottak

Kránicz Bence

The Walking Deceased – amerikai, 2015. Rendezte: Scott Dow. Írta: Tim Ogletree. Kép: Shaun Hart. Szereplők: Tim Ogletree (Green Bay), Joey Oglesby (Chicago), Dave Sheridan (Lincoln), Sophia Taylor Ali (Brooklyn). Gyártó: Aristar Entertainment / Violet Sky. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 88 perc.

Néhány évvel ezelőtt mutatták be a Vámpíros film című horrorkomédiát, amely az akkor divatos vámpírfilmeket, elsősorban az Alkonyat-sorozatot parodizálta. Az idei Sétáló agyhalottak zombi-vígjátéka talán még jobb esélyekkel indulhat a „minden idők legrosszabb horrorparódiája” titulusért: író-főszereplője, Tim Ogletree igénytelenségben képes felvenni a versenyt még a Katasztrófafilmet, Bazi nagy filmet és más fércműveket jegyző Seltzer-Friedberg párossal is.

Persze a zombi alakjának elmúlt évekbeli népszerűsége törvényszerűen hozza magával a zsánerparódiákat, amelyek közül a Haláli hullák hajnala nemcsak vígjátékként, hanem zombifilmként is emlékezetes maradt, Ogletree opusza azonban mind a nevettetés, mind a borzongatás terén kudarcot vall. A történet elsősorban a Walking Dead alaphelyzetét társítja az Eleven testek képletével, a seriff vezette túlélőcsapatba integrálva az egymásra gerjedő zombisrácot és emberlányt. A gyengeelméjű seriff ámokfutásán időnként el lehet mosolyodni, de nem érdemes – a szitkomokat idéző, sivár kistotálok uralta képi világ és a tréfásnak szánt beszélgetésekre redukálódó cselekmény csakhamar lelohasztja a pillanatnyi lelkesedést.

Noha a találó magyar címet kapott Sétáló agyhalottak semminemű szórakozással nem kecsegteti a nézőt, tanulságos figyelni, hogy a készítők a zombijárvány okozta személyes veszteségekből és az apokalipszis utáni újrakezdés romantikus oldalából igyekeznek viccet csiholni. Vagyis elsősorban nem a zombihorrort, hanem a műfaj gyökerét jelentő zombimelodrámát (Fehér zombi, I Walked with a Zombie) parodizálják – ha más nem is, a monstrum zsánervonzalmainak megmutatkozása a cinefilek számára érdekes lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12431