|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziA szerelem gyerekkel jönAlföldi Nóra
Ange et Gabrielle – francia, 2015.
Rendezte és írta: Anne Giafferi. Kép: Stéphane Cami. Zene: Jean-Michel Bernard.
Szereplők: Isabelle Carré (Gabrielle), Patrick Bruel (Ange), Alice de
Lencquesaing (Claire), Thomas Solivéres (Simon). Gyártó: Benji Films / Palazzo
Films / TF1. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 91 perc.
A francia komédia egyik
ismérve, hogy szókimondásának és bátorságának köszönhetően minden bizarr
élethelyzetből ki tud kerekíteni egy kedves, szeretetreméltó vígjátékot.
Kapunyitási, vagy kapuzárási pánik, tinikori terhesség, letagadott gyerekek –
az A szerelem gyerekkel jön ugyancsak
izgalmas helyzetekkel áll elő, de épp oly kuszán kategorizálható, hogy pontosan
miről mesél szolid képei, színészei kedves mosolya mögött, mint amennyire kaotikus
a hősök viszonyrendszere. Ange ötvenes agglegény, boldogan éli a szívtiprók
életét: falja a nőket, igaz egy görbe éjszaka után kicsit fájlalja hátát, elegáns
loft irodája igazgatói székében
ücsörögve. Magabiztos mosolya akkor hervad le arcáról, amikor egy napon beállít
hozzá Gabrielle a tüchtig gyógyszerésznő, aki számon kéri Ange-on gyereknevelési
módszerét, mivel Ange fia Simon – akinek létezéséről Angenak halovány emlékei
vannak csupán – teherbe ejtette Gabrielle 17 éves lányát és most ki akar bújni
a felelősség alól. Szó szót követ, pár ordítozás, pofon, dráma, félreértés és
vicces „két férfi és egy bébi” jelenet után minden jó lesz, boldogság kerekedik
a fiataloknál is, Ange és Gabrielle pedig romantikus felnőttszerelemben néznek
a késői gyermekáldás örömei elé.
Anne Giafferi hihetetlen
tempóban szalad végig a pár helyszínen kevés szereplőt mozgató történeten, és
tulajdonképpen egyetlen ziccert se csap le, amelyet az általa írt történet
tartogat. Olyannyira nagy a svungja, hogy a nézőnek se hagy időt a tények
feldolgozására, vagy arra, hogy nevessen egy-egy helyzeten, vagy elcsodálkozzon
azok abszurditásán. A jó film egyik ismérve, hogy elfogyasztása után a néző
kérdéseket tesz fel, vagy csak szimplán gondolkodóba esik. Az A szerelem gyerekkel jön esetében ez a
csoda felszínességének és ridegségének köszönhetően elmarad, de rövid játékideje
folytán nincs módja arra, hogy súlyos kínokat okozzon.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 9 |
|
|
|
|