|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziA dzsungel könyveKránicz Bence
The Jungle Book – amerikai, 2016.
Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill
Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney
Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.
Rudyard Kipling 1894-ben
kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat:
a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített
hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű
Disney-verzió is a Maugli testvérei
című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú
állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist,
Sir Kánt.
Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a
klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai,
illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész
családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is
megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább
részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi
király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben
azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.
Amíg Kipling könyve
egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és
olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb
érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával
Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a
film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes
effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az
ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges
csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 15 átlag: 4.8 |
|
|
|
|