|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziEgy szó mint száz: szerelem!Szalkai Réka
Lang
historie kort – dán, 2015. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Kaehne.
Kép: Rasmus Vidabaek. Szereplők: Jens Albinus (Max), Norma Omega Mengers
Andersen (Fillipa), Leonard Georg Antonakakis (Hugo), Nadia Auda (Gaest).
Gyártó: Miso Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.
A dán
film évtizedek óta sokat köszönhet az amerikai mozinak, és ez May el-Toukhy
filmjénél sincs másképp. Akár a tengerentúli romkomok sorát is gazdagíthatná az
alkotás, amely egy koppenhágai baráti társaság harmincas-negyvenes évüket
taposó tagjainak történetét meséli el. Hősnője, Ellen a film elején az egyetlen
szingli a csapatban, jobban mondva titkos szeretője van, Sebastien, aki viszont
– szokás szerint – családos ember. Majd jön az esetlen Max (Jens Albinus, Lars
von Trier egykori Főfőnöke), és Ellen pont addigra jön rá, hogy ő az igazi,
mire az már majdnem késő. Mindemellett persze a barátok élete is alakul: akad
válás, halál és születés is May el-Toukh rendezőnő filmjében, aki az
eseményeket igen ügyesen olyan családi ünnepek, baráti összejövetelek köré
szervezi, mint egy esküvő vagy épp egy névadó ünnepség. A jól sikerült
forgatókönyvben sajnos akadtak előre sejthető poénok is (például a kutya
eltűnése és a keresőhadjárat), mégis kiszámíthatóságuk ellenére jót tudunk
mulatni a jeleneten, mint ahogy az egész filmen is.
Külön
említést érdemel Trine Dyrholm figurája, aki leszbikus párkapcsolatban él és
így két gyermek „apja.” Ő az a szereplő, aki görbe tükröt tart a többiek, főleg
Ellen elé, amikor úgy érzi, nem a megfelelő irányban haladnak a dolgaikkal,
miközben a saját élete se mindig alakul felhőtlenül. Az improvizációs színházon
felnövő Dyrholm maximális természetességgel adja azt a figurát, aki sohasem
hagyja, hogy a világ és a film leüljön. Alakja tele van emberséggel, és
szeretettel, mint ahogy az egész film is. Az Egy szó mint száz: szerelem! minden társadalmi és politikai
mondanivaló nélkül helyezi be történetét egy baráti társaság mikrovilágába,
ahol a sértődések és nehéz pillanatok ellenére is összetartozás és elfogadás
uralkodik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7.33 |
|
|
|
|